A krónikus vállfájdalomnak – a túlterhelésből eredő problémáktól kezdve a porcsérülésig – számos oka lehet. A fájdalom mellett mozgásbeszűkülés is jelentkezhet, így nem csoda, hogy az érintettek mindenféle módon próbálnak javítani az állapotukon. Nézzük, mi lehet ilyenkor a leghatékonyabb segítség.
Norvég kutatók publikálták korábban azt a tanulmányt, amelyben a krónikus vállfájdalom kezelési lehetőségeivel foglalkoztak. Ennek az igen gyakori problémának ugyanis számos kezelési módja ismeretes, a nem szteroid gyulladáscsökkentőktől a szteroid injekciókúráig, vagy az ultrahangos és lökéshullámos kezelésektől az akupunktúráig.
A szakemberek konkrétan az alacsony és közepes energiájú impulzusokat alkalmazó lökéshullám-kezelés hatékonyságát hasonlították össze a felügyelt gyógytornáéval. A 104 fős kutatásban 18 és 70 év közti személyek vettek részt, akik legalább 3 hónapja vállfájdalommal küzdöttek. A véletlenszerűen kialakított csoportok közül az egyik hetekig tartó lökéshullám-kezeléseken, míg a másik felügyelt gyógytorna-foglalkozásokon vett részt. (Egyik csoport sem kaphatott további kezelést a szükséges fájdalomcsillapítókon és gyulladás csökkentőkön kívül.)
A 6., 12. és 18. heti ellenőrzésekor az alanyoknak a fájdalmukat és a mozgáskorlátozottságukat kellett értékelniük egy skálán. Nyolc hét után a gyógytornás csoport 64 százaléka számolt be a fájdalom csökkenéséről és szabadabb mozgásról, szemben a lökéshullámos csoport 32 százalékával. Ráadásul utóbbiaknak további kezelésekre is szükségük volt, míg a gyógytornások közül többen visszatérhettek a munkába is. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a lökéshullám-terápia ne lenne hasznos, de sok esetben érdemes más kezelésekkel és a gyógytornával kombinálva alkalmazni azt – hívta fel a figyelmet Gyöngyösiné Gutlébeth Nikoletta, a FájdalomKözpont gyógytornásza.
Vállfájdalmat sokféle betegség okozhat. Ha azonban a karunkat hosszú hónapokig nehezen mozgatjuk, nagy eséllyel minket is a befagyott váll szindróma érint.
Első a diagnózis
A vállfájdalom nagyon gyakran jelentkezik sportolóknál és megerőltető munkát végzőknél – a leggyakrabban a túlerőltetés miatt. Kevesen gondolnak rá, de ezeknél a mozgástípusoknál a megelőzés és a tudatos mozgás lenne a legfontosabb. Ugyanis csak akkor ajánlatos a váll izmait erősen megmozgató tevékenységet végezni, ha elég erősek az ott található izmok. Ha gyengék a vállízületet tartó izmok, a váll előrelóghat vagy leereszkedhet, jelentősen növelve így a sérülés veszélyét. Ha a vállban hirtelen, esetleg egy sérülés következtében lép fel a fájdalom, ajánlott a kart felkötni, és bejelentkezni egy szakemberhez. Ilyen esetekben elsődlegesen a fájdalomcsillapításra koncentrálnak, helyi, gyorsan ható szerekkel.
Fontos, hogy a krónikus, tehát hosszan tartó fájdalmak esetén is az orvosi vizsgálat és a pontos diagnózis felállítása legyen az első lépés. Hiszen más kezelést igényel például a rotátorköpeny – a váll körüli izomcsoportok és inak – sérülése, az ütközési szindróma, a porcsérülés vagy akár a perifériás neuropátia.
Pihentetés után tornáztatás
Ha a szakorvos úgy ítéli meg, hogy már nem szükséges pihentetni a vállat, rengeteget segíthet a személyre szabott gyógytorna. Ilyenkor az adott személy adottságainak, állapotának, problémájának megfelelően építünk fel egy mozgássort, és a pontos kivitelezést is megtanítjuk. Persze a gyógytorna nem csodaszer: csak a kitartó, rendszeres tornáztatás hoz javulást. Így a páciensnek is partnernek kell lenni, el kell szánnia magát a változtatásra. Az eredmények, például a fájdalom csökkenése vagy elmúlása, illetve a szabadabb mozgás azonban szerencsére sokakat meggyőz a hasznáról – magyarázta a gyógytornász.
