A gyógyszertárban a betegek gyakran megkérdezik, hogy ihatnak-e alkoholt, ha mellette gyógyszert szednek.
Régebben viszonylag gyakran alkalmazták az alkoholelvonás kiegészítésére a diszulfirám hatóanyagot. Ez a hatóanyag olyan mértékben gátolja az alkoholból keletkező acetaldehid további elbontását, hogy az az italozást követően néhány percen belül jelentős mértékben felszaporodik a szervezetben. Épp ez volt a cél! Az acetaldehid ugyanis „büntetésképpen” rendkívül kellemetlen tüneteket váltott ki azoknál a betegeknél, akik a tiltás ellenére ittak: fejfájás, hányinger, kivörösödés, szédülés, légszomj jelentkezett,- így próbálták a pohárhoz nyúlást, a „visszaesést” megakadályozni.
Amikor szigorúan tilos az alkohol!
A metronidazol hatóanyag, amit elsősorban baktériumok és protozoonok okozta fertőzések (így akár egy hüvelyi fertőzés) kezelésére is használnak, nem „tűri meg” maga mellett az alkoholt. Ha valaki metronidazol szedése mellett italozik, rosszullétet, hányingert, hányást, fejfájást, kipirulást fog tapasztalni. Meglepő módon a többi antibiotikumnál (pl. a pencillineknél) nem szükséges tiltólistára tenni a szeszt,- persze egyéb megfontolások alapján jobb a mértékletességet betartani!
A fokozott gyomorsavtermelés és reflux kezelésére szedett gyógyszerek mellett elsősorban azért kerülendő az alkohol, mert ez az élvezeti szer rontja a betegség tüneteit, azaz fokozza a nyelőcsőbe való savas visszaáramlás mértékét.
A hatásukat a központi idegrendszeren keresztül kifejtő hatóanyagoknál egyértelműen kerülendő az alkoholfogyasztás. Az altatóknál, nyugtatóknál, epilepszia kezelésére szolgáló szereknél, antidepresszánsoknál, antipszichotikumoknál már kis mennyiségű alkohol elfogyasztása is jelentős koncentrációképességbeli változásokhoz, viselkedésváltozáshoz vezethet, és súlyos esetben életveszélyes légzésmegállás, keringési zavarok alakulhatnak ki.
Az anginás szívbetegek által szedett glicerin-trinitrát értágító hatását fokozza az alkoholfogyasztás, ez a nem kívánt hatás akkora mértékű is lehet, hogy a beteg szédüléséhez, ájulásához vezethet.
A fájdalomcsillapítók és allergiaellenes szerek szedése is mértékletességre int
A recept nélkül kapható fájdalom- és lázcsillapító, gyulladáscsökkentő hatóanyagoknál (pl. acetilszalicilsav, ibuprofén, diklofenák) az italozás a gyógyszerek gyomor- és bélkárosító mellékhatását felerősítheti, gyakoribbá válik a mellékhatásként fellépő gyomor- és nyombélfekély. Ezeknek a gyógyszereknek a szedésekor körülbelül napi 2 dl bornál vagy 5 dl sörnél húzható meg a limit.
A fájdalom- és lázcsillapító paracetamol szedésekor – a máj védelme érdekében – kerülendő az alkoholfogyasztás; nem véletlen, hogy krónikus alkoholistáknál tilos a paracetamol szedése.
Nemrégiben terjedt az az álhír az interneten, miszerint a tömény szeszek, így például a vodka és a gin tonic allergiaellenes hatásúak, és fogyasztásukkal legyűrhetők például a pollenek okozta allergiás kínok. Tény, hogy a sörrel és a borral összehasonlításban, a gin tonic és a vodka alig tartalmaz hisztamint és szulfitot, de azt állítani róluk, hogy a fogyasztásuk az allergiás panaszokat enyhíti, egyértelműen helytelen. Nem árt tisztában lenni azzal, hogy az allergia esetén valóban hatékony megoldásnak számító antihisztamin hatóanyagú gyógyszerek (pl. (levo)cetirizin, (dez)loratadin) szedése mellett az alkohol fogyasztása lehetőleg kerülendő! Mivel mind az allergiaellenes hatóanyagok, mind pedig az alkohol központi idegrendszeri depresszáns hatásúak, együttes alkalmazásukkor ezek a „mellékhatások” összeadódhatnak, ami súlyos következményekhez vezethet.
Szabad- e vagy tilos inni, ha gyógyszert szed?
A nem kívánatos alkohol- és gyógyszer-kölcsönhatások elkerülése érdekében lényeges az orvostól vagy a gyógyszerésztől megkérdezni azt, hogy egy adott gyógyszer mellett fogyasztható-e alkohol.
Forrás: egeszsegkalauz.hu
