Az arc bénulása akkor fordul elő, amikor a 7-es számú agyideg, más néven a nervus facialis, vagyis az arcideg megsérül vagy más okból nem tudja ellátni a funkcióját.
A működésében bekövetkező romlás lehet centrális (központi) eredetű, valamilyen agyi károsodás – pl. stroke – következtében, vagy perifériás, amikor is közvetlenül az ideg válik érintetté. Az arcideg közvetlen bénulása könnyen megkülönböztethető a központi elváltozástól, amit például féltekei stroke vagy daganat okoz. Ez utóbbiak az arc alsó részének gyengeségét okozzák és megkímélik a homlokizmot: a központi – agyi – elváltozásban szenvedő betegek általában képesek összeráncolni a homlokukat, és szorosan becsukni a szemüket, míg az ideg közvetlen érintettsége esetében ezek a funkciók is sérülnek, ilyenkor jellemzően a teljes arcfél lebénul.
Az arcideg funkciói
Az arcideg számos funkcióért felelős az arcon, beleértve számos izom és mirigy beidegzését. Ilyenek: az arc mozgásáért felelős izom, a könnytermelésért felelős mirigy, a fül kis izma, amely bizonyos zajok csillapításáért felelős, a nyelv ízleléséért felelős mirigyei. Továbbá felelős a fül bőrének egy kis részén való érző beidegzésért is.
Az arcideg sérülésének tünetei az arcon, az arcideg sérülésének mértékétől és helyétől függően jelentkeznek.
Az arcidegbénulás gyakori okai
Bell-féle parézis (bénulás)
A Bell-féle parézis az arcbénulás leggyakoribb formája. Ismeretlen eredetű, évente körülbelül 2-3000 eset fordul elő hazánkban.
A Bell-féle bénulás leggyakoribb tünete az arc egyik oldalán hirtelen fellépő bénulás, amely gyakran fülfájdalommal is jár. Gyakrabban fordul elő terhesség esetén, és cukorbetegségben szenvedőknél. A terhesség alatt az arcbénulás leggyakrabban a harmadik trimeszterben fordul elő, és általában a szülés után megszűnik. Más esetekben az arcbénulás közvetlenül a szülés utáni időszakban fordul elő. A betegek 80-94%-a néhány hét-hónap alatt kezeléssel vagy anélkül is meggyógyul. Az alapellátó orvos, neurológus vagy fül-orr-gégész általában megbízhatóan diagnosztizálja és kezeli ezt az állapotot. A tünetmentessé válás esélyét a rövid távú szteroidkezelés növeli.
Veleszületett (születéskori) arcbénulás
Ilyen esetben az érintett csecsemők arcbénulással születhetnek, ennek kiváltó okára gyakran nem derül fény. Egyes esetekben fogós szülésnél néha előfordulhat az arcideg sérülése. A veleszületett arcbénulás egyes egyéb velelszületett szindrómák részeként is megjelenhet, és az arc egyik vagy mindkét oldalát érintheti.
Moebius-szindróma
A Moebius-szindróma a kétoldali arcbénulás ritka formája, amelyben a szem oldalirányú mozgásáért felelős hatodik agyideg (nervus abducens) is érintett. A Moebius-szindróma különböző tünetekkel jár, és születéskor nehéz lehet diagnosztizálni. Gyakran további agyidegek is érintettek, és néha a végtagok rendellenességei is társulhatnak az állapothoz. A mellkasi izmok érintettek lehetnek, valamint szemhéj-, fül- és ajakdeformációk is kísérhetik. Egyes érintett betegek mindezek ellenére egészségesek is lehetnek. Ennek a szindrómának az oka nem ismert egyértelműen.
Bizonyos sebészeti vagy egyéb orvosi eljárások
Az arcidegbénulást okozhatja orvosi beavatkozás is – általában mellékhatásként vagy véletlenül –, vagy időnként elválaszthatatlan része lehet egy olyan eljárásnak, amelynek során az arcideget el kell távolítani.
Az arcidegbénulást a következők okozhatják:
- Kozmetikai eljárások, például arcplasztika
- Egyes fogászati eljárások
- Mastoid vagy parotis műtét
- Idegblokkok az arcon
- Koponyaalapi műtét
Nem minden arcidegbénulás lesz maradandó az eljárások után. Az ideg területén végzett eljárások gyakran átmeneti bénulást (neuropraxiát) okoznak, és a gyógyulás néhány hónap múlva bekövetkezik.
Ha az ideget a műtét során átmetszették, akkor az ideg rekonstrukciója szükséges akár közvetlen varrással, akár átültetéssel. Minden esetben más és más eljárások lehetnek szükségesek.
Forrás: webbeteg.hu
