Túl sokáig lappang a petefészekrák
– Ellentétben a többi rosszindulatú daganattal, a petefészekrákot az esetek nyolcvan százalékában csak előrehaladott stádiumban fedezzük fel, de a kezelés azonnali megkezdése ellenére az érintettek többségét már nem lehet megmenteni. A petefészekben kialakuló rosszindulatú burjánzásból ugyanis már a folyamat kezdetén könnyen leválhatnak daganatsejtek és gyakorlatilag néhány héten belül a hasüreg távoli pontjára eljutva áttétet képeznek – figyelmeztet a probléma súlyosságára Póka Róbert, egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikája orvosa.
A professzor hozzátette, hogy a petefészekrák felismerésében és kezelésében ugyan látványos fejlődés ment végbe az elmúlt évtizedekben, de manapság is lényegesen több beteget veszítenek el, mint méhnyakrák miatt.
– Komoly probléma, hogy ennek a daganattípusnak a kiváltó oka mindmáig nem ismert pontosan, a szűrése nem megoldott és egyelőre a méhnyakrák-vakcinához hasonló hatékonyságú megelőzési módszerrel sem rendelkezünk. A petefészekrák kezelésében a kemoterápia mellett elsődleges szerepe van a műtéti beavatkozásnak, amelynek célja a hasüregben többnyire szóródott daganatszöveteket maradéktalan eltávolítása. Ennek érdekében sokszor indokolt a belső nemi szervek és nyirokutak, sőt más hasüregi szervek – akár a vékonybél, hashártya, máj, lép, hasnyálmirigy – érintett szakaszainak eltávolítása is – fogalmazott a professzor.
A genetikának is felelős a petefészekrák kialakulásában
Póka Róbert kiemelte, hogy a múlt évszázadban világossá vált, hogy a petefészekrák családi halmozódást mutat. Az emberi genom kutatásának eredményeként ismertté vált, hogy petefészekrákkal érintett betegek 14 százaléka hordoz egy bizonyos génhibát. A 21. század egyik legnagyobb felfedezése az a specifikusan erre a célra kifejlesztett gyógyszer, amellyel a rákos sejtek burjánzása megakadályozható.
A terápia fejlődésének másik bíztató ága az immunterápia: hasonlóan más daganatokhoz, a petefészekrákban is megfigyelhető, hogy a daganatsejtek az immunrendszer környező elemeit bénítva akadályozzák meg, hogy a védekező rendszer idegen betolakodóként ismerje fel és pusztítsa el a daganatsejteket.
– A terápia folyamatos fejlődése mellett továbbra is jelentős kihívást jelent a megelőzés és a korai felismerés. Mivel ez utóbbit nagyban akadályozza a kórkép kialakulásának rendkívül rövid ideje, egyre nagyobb a hangsúly a hajlamosító körülmények molekuláris genetikai vizsgálatára és szűrésére. Családi halmozódás esetén így mindenképpen érdemes elvégezni a genetikai vizsgálatot – tanácsolja Póka Róbert.
Forrás: egeszsegkalauz.hu
