A nátha közönséges esetben néhány nap alatt kezelés nélkül is megszűnik, ám hajlamosító tényezők esetén súlyosabb szövődmények léphetnek fel. Ezért gyermekek, idősek és valamilyen alapbetegségben szenvedők esetében azonnal orvoshoz kell fordulni! Az egyébként egészséges felnőttek esetében pedig akkor kell orvoshoz fordulni, ha néhány napon belül nem szűnnek a tünetek.
A meghűlés, más szóval nátha vagy megfázás, a felső légutak heveny vírusos fertőzése következtében alakul ki. Ilyenkor a vírusok megtelepszenek a nyálkahártyában, emiatt jönnek létre a jellegzetes helyi és általános tünetek.
Rizikófaktorok
Legfontosabb rizikófaktornak az immunrendszer legyengült állapotát tekintjük. Ezért is gyakori a meghűlés a téli hónapokban, amikor szervezetünk kevesebb vitaminhoz, napsütéshez, mozgáshoz jut.
Hidegben gyakrabban alakul ki felsőlégúti fertőzés, mivel ilyenkor az immunrendszer gyengül, a hidegnek kitett területek vérellátása romlik. Hideg levegőn tartózkodás során az orrnyálkahártya vérellátása is romlik, hőmérséklete is csökken, ami kedvez a vírusok szaporodásának.
A vírusok elsősorban cseppfertőzéssel, köhögéssel, tüsszentéssel terjednek, de nem elhanyagolható a kontakt úton való terjedés sem. Tenyerünkbe köhögve, tüsszentve egy kézfogás vagy a közösszámítógép-használat által, főként a higiénés szabályok betartásának figyelmen kívül hagyása esetén átadhatjuk a fertőzést. Ezért fontos a kézmosás, a számítógép munkafelületeinek tisztítása, és nem utolsósorban az, hogy zsebkendőbe köhögjünk, tüsszentsünk.
Milyen vírusok okozzák a náthát?
A leggyakoribb meghűlést, megfázást okozó vírusok a thinovírusok, az RSV (respiratory syncytial vírus), parainfluenzavírusok, enterovírusok, adenovírusok. Látható, hogy milyen széles a paletta, ezért nem meglepő, hogy évente több alkalommal is ágynak dönthet a megfázás.
A megfázás tünetei
Ezeket a tüneteket mindannyian jól ismerjük:
- gyengeség, elesettség,
- hőemelkedés, ritkábban láz;
- helyi tünetként pedig orrváladékozást, orrdugulást,
- könnyezést,
- tüsszögést, torokkaparást, torokfájást, köhögést,
- torokkaparást, torokfájást, köhögést,
- fejfájást, esetleg szemfájdalmat figyelhetünk meg magunkon.
Közönséges esetben néhány nap, egy hét alatt a panaszok mérséklődnek, majd kezelés nélkül is megszűnnek. Jelentősége leginkább abban rejlik, hogy arra a néhány napra az életminőséget jelentősen rontja, illetve hajlamosító tényezők esetén szövődmények léphetnek fel. Kisebb közösségben járványok kialakulhatnak, mivel a náthát okozó vírusok cseppfertőzéssel terjednek.
Hogyan kezelhető a megfázás?
Ha tünetei 3 napon belül nem enyhülnek és/vagy panaszai súlyosak és/vagy évente több mint háromszor jelentkezik Önnél megfázás, mindenképpen forduljon orvoshoz! A gyerekeket mielőbb orvoshoz kell vinni, ha a megfázás tüneteit észleli náluk.
A nyugalmas, egyenletes hőmérsékletű otthoni környezet, ágynyugalom gyorsítja meg leginkább a gyógyulást. Persze a tüneti szerek alkalmazása a legtöbb esetben nem nélkülözhető. Orrcsepp, torokfertőtlenítő készítmények, vitaminok, köptető használata a legáltalánosabban elterjedt kezelési mód.
Az egyszerű megfázás esetén antibiotikum szedése felesleges, hiszen az esetek döntő hányadát vírusok okozzák, amelyekre nincsenek hatással az antibiotikumok.
Megfelelő kezelés híján szövődményekhez vezethet
Jelentősebb a megfázás kockázata legyengült állapotú, idős, más alapbetegségben szenvedő egyéneknél, illetve kisgyermekek esetében. Ilyenkor a meghűlés gyakrabban fordul elő, és több szövődménnyel kell számolni.
A meghűlés következtében az arra hajlamos betegeknél nem ritkán arcüreggyulladás, középfülgyulladás, tüdőgyulladás alakulhat ki, továbbá fellángolhatnak az idült légzőszervi betegségek.
Ritkán szívburok– és szívizomgyulladás is előfordul a szövődmények között, így az elhúzódó meghűlést mindenképpen ki kell vizsgáltatni.
Forrás: webbeteg.hu
