2023. február 5. vasárnap
More

    A jóindulatú daganatok sokfélesége. 1. rész

    A jóindulatú daganatok sokfélék lehetnek és igen változatos tüneti képet mutathatnak. Íme a legfőbb típusok, illetve azok tünetei.

    A jóindulatú (benignus) daganatok fő jellemzője, hogy a kontrollálhatatlan növekedés során – a rosszindulatú daganatokkal ellentétben – nem törnek be a környező szövetekbe, és nem pusztítják el azokat.

    • Általában lassan növekednek,
    • sebészi úton eltávolíthatók,
    • nem újulnak ki,
    • sejtjeik nem szóródnak szét a szervezetben, így rendszerint áttétet sem okoznak.
    • Azonban a sejtek mértéktelen burjánzása miatt a jóindulatú daganatok olykor óriási méreteket ölthetnek, ami károsíthatja a szervezet élettani funkcióit.

    A jóindulatú daganatok a test bármely részén előfordulhatnak:HIRDETÉS

    • a belső szerveken,
    • a bőrön,
    • a kötőszöveten,
    • a zsírszöveten,
    • a csontokban
    • és akár az agyban is.

    Kiindulási helyük szerint megkülönböztetünk:

    • hám (papillóma),
    • kötőszövet (fibróma),
    • mirigyszövet (adenóma),
    • zsírszövet (lipóma),
    • izomszövet (mióma),
    • ér (hemangióma),
    • nyirokér (limfangióma),
    • csontszövet (oszteóma),
    • porcszövet (kondróma) és
    • idegrost (neurinóma, neurofibróma) eredetű jóindulatú daganatokat.

    A bőr jóindulatú daganatai

    A bőrön a különböző sejttípusokból álló növedékek már a születéskor jelen lehetnek, vagy később fejlődnek ki.

    Fajtáik:

    •  Ateróma – a szőrtüszőből és faggyúmirigyből kiinduló, kellemetlen szagú, kásaszerű anyagot tartalmazó tömlő.
    • Felhámciszta (epidermális ciszta) – sérülés hatására a bőr irharétegébe vagy a bőr alatti rétegbe kerülő, később betokosodó felhámrészletek alkotják. Az akár borsó nagyságú, igen fájdalmas elváltozás leggyakrabban a tenyéren, az ujjak hajlító- és a lábujjak feszítőfelszínén fordul elő.
    • Szemölcs (verruca) – vírusfertőzés okozta elváltozás főként a kéz feszítőoldalán és a talpon, amely magától visszafejlődhet. A sérülésekor kikerülő szövetnedv újabb szemölcsök kialakulásához vezethet, így fennáll az önfertőzés veszélye. A talpon elhelyezkedő, mélyebb rétegekbe hatoló szemölcs igen fájdalmas lehet.
    • Tyúkszem (clavus) – a kalapácsujj következtében nyomásnak kitett területen keletkező bőrkeményedés, amely esetenként rendkívül fájdalmas, máskor a felülfertőződés miatt begyulladhat.
    • Lipóma – többnyire tokkal körülvett, lágy, tojásdad alakú vagy szőlőfürtszerűen elágazó jóindulatú zsírdaganat, amely leggyakrabban a törzsön és a végtagokon alakul ki.
    • Fibróma – kötőszöveti sejtekből és kollagénrostokból álló, tömött csomó formájában, elsősorban végtagokon megjelenő daganat.
    • Érdaganat (angióma) – rendellenes sűrűséggel elhelyezkedő vér- és nyirokerekből áll. Általában a bőrben vagy a bőr alatt található, és vörös vagy bíborszínű elszíneződést okoz.
    • Nyirokérdaganat (limfangióma) – olyan bőrdaganat, amely tágult nyirokerekből áll; sárgásbarna, ritkábban vöröses árnyalatú. Sérülés vagy sebészi megnyitás után színtelen folyadék ürül belőle.
    • Piogén granulóma – skarlátvörös, barna vagy kékesfekete, enyhén kiemelkedő csomó, amelyet a hajszálerek túlburjánzása és a környező szövetek duzzanata okoz. Sérülés hatására vagy többnyire terhesség alatt, ismeretlen okból fejlődik ki.
    • Keloid – sima, fénylő felszínű, kissé rózsaszínű, kiemelkedő hegszövet, a kötőszövet túltengésével járó növedék, amely sérülés vagy sebészeti beavatkozás helyén alakul ki.
    • Glomus tumor (angioneuromióma) – leggyakrabban a végtagok, az ízületek környékén vagy az ujjakon lévő bőr alatti rétegben tapintható kicsi, de érintésre rendkívül érzékeny csomó.
    • Anyajegy (névusz) – veleszületett vagy később kialakuló festékes anyajegy a bőrön és a nyálkahártyán, amelynek a színe és/vagy felszíne eltér a környezetétől.
    • Keratózis – a bőrből enyhén kiemelkedő, szemölcsszerű, barna vagy szürke hámmal fedett elváltozás; elsősorban idős emberek fején, hátán, végtagjain alakul ki.

    Az idegrendszer jóindulatú daganatai

    Az idegrendszer daganatainak tüneteit az idegszövet pusztulása és az agynyomás fokozódása okozza. Az agydaganat első jele a visszatérő fejfájás lehet, azonban fontos megjegyezni, hogy a legtöbb fejfájás nem agytumor eredetű. További gyakori tünet az egyensúly- és koordinációs zavar, a szédülés, a kettős látás, a hányinger és hányás, az epilepsziás görcsroham, a váltakozó láz, a rendellenesen gyors vagy lassú pulzus és légzésszám.

    Az agyban és az idegszövetben kialakuló jóindulatú daganatok legfőbb típusai az alábbiak:

    • Neuróma – idegsérülés következménye, ezért nem tekinthető valódi daganatnak. A regenerálódó idegnyúlványok, idegsejtek és kötőszöveti sejtek halmaza alkotja. Különleges formája az ún. Morton-féle neuróma, amelynek oka a talpideg lábujjak közötti leágazásának gyulladásos vagy mechanikai eredetű megnagyobbodása.
    • Neurinóma (schwannoma) – lassan növekvő daganat, az érintett gerincvelői gyök funkciózavarát idézi elő, fájdalmat és zsibbadást okozva.
    • Neurofibróma – perifériás idegszövetből kiinduló daganat; gyakran fordul elő a végtagokon, egyenként vagy csoportos formában. A hónaljban, combon, fartájékon fellépő elváltozások egytizede rosszindulatúvá válik.
    • Hemangioblasztóma – a vérerekből alakul ki, már a születéskor is fennállhat.
    • Az agyalapi mirigy (hipofízis) adenómája – az agyalapi mirigy jóindulatú daganatai kóros mennyiségű hormont termelnek, amely számos betegséget – például óriásnövést (gigantizmus), a koponya, az arc, a végtagok és a mellkas aránytalan megnagyobbodását (akromegália), Cushing-kórt, pajzsmirigy-túlműködést, menstruációs problémákat (amenorrea) – okozhat.
    • Tobozmirigy-daganat (pinealóma) – az ébrenlét–alvás ciklust szabályozó tobozmirigy korai pubertáskorban jelentkező daganata, amely akadályozhatja a gerincvelői folyadék áramlását; az agy és a koponya megnagyobbodását (vízfejűség) és súlyos agyműködési zavarokat okozhat.
    • Meningeóma – az agyhártya jóindulatú, lassan növekvő daganata, amely a látóideget nyomva állandó fejfájást vagy ideggyógyászati rendellenességeket okozhat.

    Egyéb jóindulatúdaganat-típusok

    • Mióma – a simaizom elszaporodása, leggyakrabban a méhfalon, ami erős, hosszan tartó menstruációs vérzést okoz. Ritka esetben erős hasi fájdalmat, húgyhólyag környéki nyomást és fájdalmas közösülést (diszpareunia) okozhat, illetve megnehezítheti a teherbe esést.
    • Adenómák – a nyálkahártyán vagy a mirigyállományon képződő daganatok gyűjtőneve. Különösen gyakori a bélben, az orrban és az orrmelléküregekben, de előfordul a mellékvesekéreg hormontermelő adenómája is. A vastagbélben képződő adenoid polip idővel rosszindulatú daganattá fejlődhet.
    • Ciszták – folyadékkal töltött nyálkahártya és hólyagos mirigy, amely szinte bárhol jelentkezhet a szervezetben, és gyakran idővel felszívódik. Leggyakrabban a petefészekben, a vesén, a szájnyálkahártyán vagy a térd mögött jelentkezik.
    • Jóindulatú csontdaganatok – leggyakoribb formája a csontszövettel vegyes porcdaganat (oszteokondróma), amely a csont felszínén keletkezik.

    További formái:

    • jóindulatú porcdaganat (kondróma),
    • a csontok végén keletkező, ritka daganat (kondroblasztóma),
    • a csontszövetből kiinduló apró daganat (oszteoid oszteóma) és
    • a csontok végén keletkező, onnan a szomszédos szövetekre terjedő óriássejtes daganat.

    A jóindulatú csontdaganatok elsődleges tünete a fájdalom.

    Forrás: egeszsegkalauz.hu

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    NE HAGYD KI!