2024. április 26. péntek
More

    Rejtélyes bélbetegség – részegen alkohol nélkül? 2. rész

    Mennyire gyakori a bélfermentációs szindróma?

    A bélfermentációs szindróma ritka betegség, amelyről az orvosi közösség először az 1950-es években számolt be. A betegség kezdeti felfedezése óta a kutatók felnőtteket és gyermekeket egyaránt diagnosztizáltak. Egy 2019-es tanulmány szerzői azonban arról számoltak be, hogy ez a szindróma alul diagnosztizálható, ezért gyakorisága még magasabb lehet, mint azt korábban gondolták.

    A BBC Nick Carson esetét említette, aki egyszer azt vette észre, hogy hetente két-három alkalommal botladozott a nyelve, elmosódott a beszéde, és egyre bizonytalanabbul áll a lábán. A beszélgetéseiben körbe-körbe jártak a gondolatai, és végül mély álomba zuhant. A kétgyermekes apa a részegség minden jelét mutatta – csakhogy Carson nem fogyasztott alkoholt.

    Látszólagos részegségét más tünetek is kísérték − gyomorfájás, puffadás és fáradtság − kísérték. Gyakran rosszul lett és elájult. Először körülbelül húsz évvel ezelőtt fordult elő a dolog, amikor a családja azt vette észre, mintha mentális problémái lennének.

    Azt hiszem, a legtöbb toxikológus jelenleg elismeri, hogy ez egy valós orvosi állapot, és valóban jelentős alkoholkoncentrációt lehet elérni a belső erjedésből. Mindannyiunk emésztőrendszere termel kis mennyiségű alkoholt, de legtöbbünknél ez a szint túlságosan kicsi ahhoz, hogy mérhető legyen − mondta el a BBC-nek Barry Logan, a philadelphiai Center for Forensic Science Research and Education ügyvezető igazgatója.

    A bélfermentációs szindróma első tünetei

    • agyi köd,
    • fáradtság,
    • szédülés,
    • homályos beszéd
    • hangulatváltozások.
    • esetenként delírium is kialakul.

    A bemutatott tünetek mellett a bélfermentációs szindróma klinikai képét fejfájás, hányinger, hányás, koordinációs zavarok, memóriaproblémák és koncentrációs nehézségek egészíthetik ki. Ezért az akut részegségre jellemző tünetek még azoknál is jelentkezhetnek, akik nem fogyasztanak alkoholt.

    A GFS diagnosztikája

    Az orvos megfigyelési és laboratóriumi vizsgálatok kombinációjával diagnosztizálhatja a bélfermentációs szindrómát. Mivel azonban ez a szindróma ritka, az orvosok kezdetben különféle egyéb, gyakoribb betegségeket tesztelhetnek.

    Általában az orvosok a páciens fizikai vizsgálatával és a kórtörténet elemzésével kezdik meg a diagnosztikai folyamatot. Ezenkívül a meglévő tünetek rendkívül fontosak, és ha feltehetően bélfermentációs szindróma vagy más gyomor-bélrendszeri betegségek okozzák, az orvosok további vizsgálatokat javasolhatnak.

    • A beteg székletéből származó kis minta összegyűjtése és elemzése olyan elemek, amelyek jelzik, hogy a bélben lévő baktériumok és gombák kóros koncentrációban vannak-e.
    • Az orvosok endoszkóppal is végezhetnek mintákat a gyomor-bél traktus különböző területeiről. Ezek elemzésével megfigyelik, hogy megtalálhatók-e a bélben bizonyos baktériumok vagy gombák agglomerációi.

    Mindezen vizsgálatok mellett az orvosok meglehetősen egyszerű módszerrel tesztelhetik ennek a szindrómának a jelenlétét.

    • A beteget megkérik szénhidrátban gazdag étel fogyasztására, vagy éhgyomorra vegyen be egy adag glükózt.
    • Néhány óra múlva az orvosok ellenőrzik a személy alkoholszintjét.
    • A véralkoholszint emelkedése e vizsgálat után bélfermentációs szindrómára utalhat.
    • Ekkor további vér- és vizeletvizsgálatokat is végezhetnek, hogy kizárjanak minden egyéb lehetséges okot, amely megmagyarázhatja a tüneteket.

    A bélfermentációs szindróma kezelési lehetőségei

    Számos kezelési lehetőség alkalmazható a bélfermentációs szindróma esetén. Az étrend megváltoztatása nagyon fontos, és a szénhidrátok és a feldolgozott ételek kerülése segíthet a tünetek enyhítésében. Az orvosok a cukormentes étrendkövetését javasolják, amíg a tünetek megszűnnek, ezt követően pedig megpróbálható fokozatosan visszahozni a szénhidrátokat étrendbe.

    Szükség esetén gombaellenes gyógyszereket is alkalmazhatnak a bélfermentációs szindróma kezelésére, egyes esetekben pedig antibiotikumokra van szükség.

    A probiotikus kiegészítők hasznos baktériumok bevezetésével és a gombák növekedésének gátlásával segíthetik a bél mikrobiotájának egyensúlyát. A probiotikus kiegészítők pontos szerepe ebben a szindrómában azonban még mindig nem világos.

    Forrás: egeszegkalauz.hu

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    NE HAGYD KI!