Becslések szerint Európában 32 millió ember szenved oszteoporózisban.
Október 20. az oszteoporózis elleni küzdelem világnapja, mely eseményt elsőként 1996-ban a National Osteoporosis Society rendezte meg, azóta több ország is csatlakozott.
Magyarországon 2019-ben 559 ezer fő élt oszteoporózissal, ebből 82.2% nő, 17.2% férfi volt és összesen 86 ezer új törés bekövetkeztét okozta.
Az oszteoporózis a csontképzés-csontbontás egyensúlyának felborulása esetén alakul ki. A csonttömeg csökken, minősége romlik, ennek következtében törékenyebbé válnak a csontok, és már kis erőbehatás következtében is eltörhetnek. Az oszteoporózis következtében fellépő csonttörések típusos helyei eleinte a csigolyák és az orsócsont alsó része (csukló), majd idősebb korban válnak egyre gyakoribbá a felkarcsont felső részének és a csípőtájéknak a törései, utóbbi jár a legnagyobb kockázattal (költségeket és halálozást illetően).
Míg az EU-ban 100.000-ből 116 esetben történt korai halálozás az oszteoporózis miatt, addig ez Magyarországon 209 volt az 50 év felettiek körében.
TÜNETEK
Eleinte nincsenek, később jelentkezhetnek olyan tünetek, mint a gerinc összeesése okozta hátfájdalom, csökkent testmagasság, előrehajló, görbe testtartás, illetve a vártnál könnyebben törést szenvedő csont.
KIALAKULÁS OKA
A csontok folyamatosan megújulnak, azonban fiatal korban az új csontok kialakulása még gyorsabb, mint a régiek lebomlása, így nő a csonttömeg. A csúcstömeget 30 éves kor körül éri el az ember. A kor előrehaladtával azonban a csont bomlása gyorsabb lesz, mint az új csont létrehozása. Az oszteoporózis kialakulásának esélye függ attól is, hogy fiatal korban mekkora csonttömeget ért el az egyén, ez részben örökölt is, de az etnikai hovatartozás is befolyásolja.
RIZIKÓFAKTOROK
Vannak rizikófaktorok, melyeket nem lehet befolyásolni, mint például a női nem, az idős kor, a fehérbőrű vagy ázsiai származás, az alacsony testsúly, a családi anamnézisben előforduló oszteoporózis. További kockázatnövelő tényezők: felnőttkori csonttörés az anamnézisben, alkoholfogyasztás (minimum 4 egység fogyasztása naponta), tartós immobilitással járó állapotok, mozgásszegény életmód, dohányzás, csökkent ösztrogénszint (nőknél menopausa után, túlzott fizikai aktivitás esetén amenorrhea miatt, mellrák kezelése vagy férfiaknál a prosztatarák kezelése miatt), 1-es típusú cukorbetegség, krónikus máj- és vesebetegségek, hyperthyreosis glucocorticoid túltermelés, alacsony kálciumbevitel, rheumatoid arthritis, Chron betegség, stb.
PREVENCIÓ
- kálcium
- D-vitamin
- testmozgás
A hangsúly a megelőzésen van. Ez azt jelenti, hogy már gyermekkorban el kell kezdeni rendszeresen sportolni és odafigyelni a helyes, vegyes táplálkozásra, hogy a lehető legnagyobb csonttömeget érjük el. Később aztán ennek minél további megtartására kell törekedni.
Testmozgást illetően érdemes többféle mozgást is végezni: a gyaloglás, aerobik mellett erősítő és stabilitást javító gyakorlatok is fontosak, az esések elkerülése végett. Ha már kialakult az oszteoporózis, akkor kerülni kell a nagy ütközéssel járó mozgásokat, mint futás, ugrálókötelezés, illetve azokat, amik derékban történő nagy hajlítást, csavarást igényelnek, mint például a golf vagy néhány jógapóz.
A csontok erősítése céljából fontos az elegendő kálcium és D-vitamin fogyasztása. A kálcium alkotja a csontok fő vázát és több más élettani folyamatban is részt vesz. A 2017-es EFSA ajánlás szerint 25 éven felülieknek napi 950 mg kálcium fogyasztása javasolt. Legjobb forrásai a tejtermékek, de kisebb mennyiségben tartalmazzák még a zöld leveles zöldségek és egyes gabonafélék is.
A kálcium felszívódását többek közt a D3-vitamin is befolyásolja, ajánlások szerint napi 1500-2000 NE bevitele az ideális. Legfőbb forrása a napfény, de jelentősebb mennyiségben megtalálható még a csukamájolajban, tojássárgájában, egész tojásban, lazacban is.
Forrás: egeszseg.hu
