Az őszi frontok és a kerti munkák meghozhatják az ízületi fájdalmakat is. A tüneti jellegű fájdalomcsillapítást azonban csak átmeneti megoldásként ajánlja Varga Péter Pál gerincsebész.
A fájdalom lehet hirtelen jelentkező, akut, vagy hosszan tartó, azaz krónikus. A mozgásszervek esetében, ha nem sérülésről van szó, akkor az akut fájdalmat előidézheti például egy-egy gyulladás, a stresszes helyzettel kialakuló, vagy fizikai munkával járó túlterhelés.
– Az utóbbira példaként említhetjük, ha valaki az őszi kerti munkákkal terheli túl magát, és fájni kezd a dereka. Vagy például, ha sokat ül számítógép előtt, és emiatt hosszasan megfeszülnek az izmai, amitől „beáll” a nyaka vagy a dereka – magyarázza Varga Péter Pál. A krónikus fájdalom viszont a szervezet degeneratív, korral járó kopásos folyamatai, például a porckopások miatt alakul ki. A legtöbb mozgásszervi panasz ízületi eredetű, amikor is nemcsak azok felszíne kopik, hanem a köröttük lévő szalagok is elvesztik a rugalmasságukat. Az emiatt kialakuló instabilitás gyakran okoz ízületi gyulladást.
A korosodó gerinc ízületeinek belhártyái nagyon érzékenyek a légköri nyomás változásaira, így a hideg- vagy a melegfrontok önmagukban is föllobbanthatnak egy gyulladást. Az időjárás miatt különösen a nyaki, illetve a derék körüli szakasz válhat érzékennyé, fájdalmassá.
TORNA, TORNA, TORNA
Varga Péter Pál emlékeztetett arra, hogy a mozgás alapfunkció. Ha valaki törődik azzal, hogy a testét fizikailag formában tartsa, már sokat tett azért, hogy ritkán érje fájdalom. Nem véletlen, hogy amikor valaki először jelentkezik az orvosnál azzal, hogy fáj a dereka, nyaka, elsőként azt ajánlják: tornáztassa a gerincét. A tornával az ízületek mozgásterjedelme megtartható, illetve annak maradéka megőrizhető.
NYAK
– Például, ha egyszer csak azt vesszük észre, hogy vezetés közben már nem tudunk eléggé hátrafelé nézni, akkor érdemes naponta pár percet fejforgatásra szánni. A gyakorlat lényege, hogy egészen addig forduljunk hátra, amíg nem fáj. Ezzel az egyszerű gyakorlattal ki lehet mozgatni, meg lehet nyújtani a nyaki gerinc körüli izmokat és tágítani a nyak mozgástartományát – ajánlja a gerincsebész. Aki naponta 10-15 percet azzal tölt, hogy kicsit megtornáztassa a gerinc körüli izmait, és így megtartja a teste fiziológiás mozgástartományát, annál kevésbé gyulladnak be az ízületi tokok. Ám ha már beszűkültek a mozgások, az egy állandó gyulladáskészséggel jár, ami bármikor belobbanhat.
– Ezért én magam mindig is a mozgásgyakorlatokat tartom a legfontosabbnak – mondja Varga Péter Pál. – A fájdalmas periódusokat leginkább úgy lehet megelőzni, ha valaki naponta kellő mennyiségben, intenzitással és ideig végzi a gyakorlatokat. Akinek alapesetben nincs egyéb problémája az egészségével, annak napi negyedórás kimozgató torna tökéletesen elegendő a nyakára. Ha azonban már van valamilyen degeneratív baja is, akkor egy kicsit óvatosabbnak kell lennie. A negyedórás tornáját érdemes bemelegítő, lassú mozgásokkal indítani, kicsit megnyújtani az adott ízület körüli inakat, fokozatosan bővíteni az ízület mozgásterjedelmét.
– Úgy is szoktuk a betegeknek mondani, hogy a fájdalomhatárig nyújtson, de lassan, nyugodtan, nem kapkodva. Ezt akár húsz-huszonöt percig is végezheti.
A torna előtti bemelegítésben segíthetnek a természetes alapú, levendula- vagy fekete nadálytő-krémek. Ezeket szépen lassan bele lehet simogatni az izmokba, hogy a segítségükkel könnyedebben menjen a torna.
CSÍPŐ
A csípőízület nagyon alattomosan szűkülhet be, a napi életben nem is nagyon lehet észrevenni a változást. Ezért érdemes olykor tesztelni. Ennek a legegyszerűbb módja, ha valaki hanyatt fekszik és szétterpeszti a lábait, ha ez kisebb, mint ami normális lenne, az jel arra, hogy szükség van az ízület kimozgatására. Egy másik teszt az, amikor valaki hason fekszik és a merev kinyújtott lábait megpróbálja felemelni. Ha ez nem megy, ez is tipikus ízületi mozgásterjedelem-beszűkülést jelez.
DERÉK
– Azt szoktam a derékfájásban szenvedő betegeknek javasolni, hogy együtt végezzék a gerinc- és a csípőtornát. Erre talán az a legjobb gyakorlat, ha valaki egy háttámlás székre fordítva, lovaglóülésben ül le. Majd amennyire csak bírja, jobbra, balra forgatja a felsőtestét, és így feszegeti a mozgásterjedelemének a határait. Ezzel a gerincét és a csípőjét is megmozgatja. A csípőízületeket hanyatt-fekvésben lehet a legjobban megtornáztatni – tanácsolta a gerincsebész.
Ha ez a terápia már nem elegendő és kialakult az ízületi fájdalom, akkor első körben meg kell próbálni az egyéb fizikai módszereket, például a masszázst, a különféle esszenciális gyógyolajokat. Ezek között találhatók fájdalomcsillapítók, illetve vérkeringés-fokozók is. Például a nyaki, az ágyéki izmok görcsére jó hatású lehet a levendula-, a copaiba-, a borsmenta-, illetve a rózsaolaj.
FÁJDALOMCSILLAPÍTÁS
Ha már ezek sem elegendőek, akkor már csak kétféle fájdalomcsillapítási lehetőség marad. A nem szteroid gyulladáscsökkentők ugyan hatékonyak, de nagy problémájuk, hogy rengeteg mellékhatást okozhatnak. A huzamosabb ideig tartó szedésük nem ajánlott. A legdurvább ilyen mellékhatás az, amikor a bélrendszerben vérzések alakulnak ki. Vannak egyéb, például a központi idegrendszerre ható fájdalomcsillapítók is.
– Ezekre mindig azt szoktam mondani, hogy olyanok, mint amikor egy nagy tűz elé valaki rak egy pokrócot, ne lássa, hogy az ég. De attól még az a tűz lobog… Magyarul a fájdalom és az azt kiváltó okok maradnak, csak a gyógyszer hatására az agyunk kevésbé vesz róluk tudomást.
AMIKOR MÁR CSAK A SEBÉSZ SEGÍTHET
Minden olyan esetben, amikor valaki az ízületi fájdalmai miatt krónikus gyógyszerszedésre kényszerül, érdemes konzultálni az orvossal, tisztázni, vannak-e sebészi lehetőségek a fájdalma megszüntetésre. A legtipikusabb ilyen megoldások közé tartoznak például a térd-, illetve csípőműtétek, amikor a tönkrement ízületet protézissel pótolják.
Forrás: csalad.hu
