Általánosságban elmondható, hogy minden 6 felnőttből körülbelül 1 depressziós lesz élete során. Bárki lehet depressziós, minden életkorban és bármilyen típusú embernél előfordulhat.
- A depresszió az egyik leggyakoribb mentális zavar. A becslések szerint világszerte a felnőttek 5%-át érinti.
- A depresszió jelentős mértékben hozzájárul a globális betegségteherhez.
- Több nőt érint, mint férfit.
- A depresszió öngyilkossághoz vezethet.
- Hatékonyan kezelhető.
A depresszió több mint pusztán levertség vagy egy rossz nap következménye. Azonban ha a szomorú hangulat hosszú ideig tart, és megzavarja az egyén normális, mindennapi működését, akkor az jele lehet a depressziónak. A depresszió tünetei a következők:
- Gyakran vagy állandóan szomorú vagy szorongó érzése van az embernek
- Nem akar olyan tevékenységeket végezni, amely korábban szórakoztató volt
- Ingerlékenynek érzi magát, könnyen frusztrált vagy nyugtalan
- Nehézségei vannak az elalvással, az alvással
- Túl korán kel vagy túl sokat alszik
- A szokásosnál többet vagy kevesebbet eszik, vagy nincs étvágya
- Különböző testi fájdalmak, fejfájások vagy gyomorproblémák, amelyek a kezeléssel nem javulnak
- Nehezen tud koncentrálni, emlékezni, nem tud döntéseket hozni
- Fáradtnak érzi magát, még jó alvás után is
- Bűnösnek, értéktelennek vagy tehetetlennek érzi magát
- Öngyilkosságon gondolkodik, vagy önmagának árt
A fenti „tünetek” alapján nem állítható fel pontos orvosi diagnózis, ez nem helyettesítheti a szakemberrel való konzultációt. Ha a depresszió jeleit észleli, azonnal forduljon orvoshoz vagy mentálhigiénés, pszichológus szakemberhez. Ez különösen fontos, ha tünetei súlyosbodnak, vagy befolyásolják mindennapi tevékenységeit.
Mi okozhatja a depressziót?
A depresszió pontos oka nem ismert, genetikai, biológiai, környezeti és pszichológiai tényezők és ezek kombinációjára egyaránt visszavezethető. Bár az okok egyénenként eltérőek, a következő tényezők növelhetik a depresszió kialakulásának esélyét:
- Családi felmenők között megjelenik a depresszió
- Traumatikus vagy stresszes életesemények, például fizikai vagy szexuális bántalmazás, szeretett személy elvesztése, pénzügyi nehézségek
- Jelentős változáson megy keresztül az élete, még akkor is, ha az el volt tervezve
- Egészségügyi problémák, például daganatos megbetegedés, stroke vagy krónikus fájdalom
- Bizonyos gyógyszerek mellékhatása. Beszéljen kezelőorvosával, ha kérdése van azzal kapcsolatban, hogy a gyógyszerei depressziót okozhatnak-e
- Alkohol vagy kábítószer használata
Sok depresszióban szenvedő embernél más mentális egészség probléma is jelen van. Például a szorongásos zavarok gyakran járnak együtt depresszióval.
Melyek a depresszió kezelési módjai?
A depresszió kezelésére számos hatékony kezelés áll rendelkezésre, melyek segíthetik csökkenteni a tüneteket és lerövidíteni a depresszió időtartamát. Elengedhetetlen, hogy a betegek tisztában legyenek az életmód-változtatás fontosságával, azzal, hogy depressziónál egyáltalán nem megengedett sem az alkoholfogyasztás, sem a droghasználat. Létkérdés a testmozgás, amelyet akár erőltetni is kell. Ha a beteg hajlandó egy kicsit kocogni vagy úszni, maga is tapasztalni fogja a kedvező hatást, még ha eleinte csak átmenetileg is.
A terápia magába foglalhat gyógyszeres kezelést, illetve nagyon fontos, a pszichoedukáció, az érintett és a környezet felvilágosítása. Pl. a betegeknek és a hozzátartozóknak fontos megérteniük, hogy a terápiát nem lehet egyből abbahagyni, amint a depresszív állapotnak vége. Minden esetben orvos vagy képzett mentálhigiénés szakember segítségét kérjük a terápia meghatározását illetően!
A depresszió gyakran jár együtt öngyilkossági gondolattal vagy szándékkal. Enyhébb formában ez csak annak hangoztatását jelenti, hogy „az élet rossz, minek is élünk, jó lenne lefeküdni, elaludni, és többé föl sem ébredni”. Súlyosabb formában a beteg elkezd körvonalazatlan terveket is megfogalmazni, amelyek azt szolgálják, hogy meghaljon, még súlyosabb formában pedig konkrét tervek is megjelennek a fejében. Végső esetben a betegek az öngyilkossági kísérletig, illetve az öngyilkosságig is eljuthatnak.
Gyerekek és a depresszió
A gyerekeknek is lehetnek félelmeik és aggodalmaik, és időnként szomorúnak és reménytelennek érezhetik magukat. Például a kisgyermekek nagyon gyakran aggódnak amiatt, hogy távol vannak szüleiktől, még akkor is, ha biztonságban vannak és gondoskodnak róluk. Fontos azonban megjegyezni, hogy a félelem és a szomorúság tartós vagy szélsőséges formáit szorongás vagy depresszió is okozhatja.
A szorongás és a depresszió sok gyermeket érint
- 2016-2019-ben a 3-17 éves gyermekek 9,4%-ánál (körülbelül 5,8 millió) diagnosztizáltak szorongást.
- 2016-2019-ben a 3-17 éves gyermekek 4,4%-ánál (körülbelül 2,7 milliónál) diagnosztizáltak depressziót.
A szorongás és a depresszió idővel nőtt
- A 6–17 éves gyermekek körében az „akiknél valaha szorongást vagy depressziót diagnosztizáltak” a 2003-as 5,4%-ról 2007-ben 8%-ra, 2011–2012-ben pedig 8,4%-ra nőtt.
- A 6-17 éves gyermekek körében a „valaha diagnosztizáltak szorongást” aránya a 2007-es 5,5%-ról 2011–2012-ben 6,4%-ra nőtt.
- A 6-17 év közötti gyermekeknél a „korábban diagnosztizáltak depressziót” nem változott 2007 (4,7%) és 2011–2012 (4,9%) között.
Amikor a gyerekek tartós szomorúságot és reménytelenséget éreznek, depresszióval diagnosztizálhatják őket. Ebben az időszakban a depresszió megjelenése még a felnőttekétől eltérő tünetekkel járhat. Figyelmetlenség, a teljesítmény romlása, társas kapcsolatok beszűkülése, elutasító, bezárkózó magatartás, alvászavar, rémálmok jelentkezése.
Gyermek- és kamaszkorban különösen fontos, hogy a fiatal környezetében élő felnőttek (szülők, tanárok, háziorvos) tájékozottak legyenek a tüneteket illetően, és felismerjék a depresszió tünetegyüttesét. Ebben a korban még nehezen azonosítják a fiatalok betegségüket, vonakodnak segítséget kérni.
Máig a depressziós felnőttek és fiatalok jelentős része ellátatlan, nem kerülnek megfelelő kezelésbe. Ez a tény súlyosan rontja az érintettek életminőségét, lehetőségeit és fokozza az öngyilkosság kockázatát.
