Alvó sejtek „kiváltója”
Továbbra is a dohányzás a tüdőrák fő oka, de 2019-ben világszerte mintegy 300 000 tüdőrákos haláleset tudható be a PM2.5-nek – az autók füstjében található apró részecskéknek – való kitettségnek.
A levegőszennyezés számos egyéb egészségügyi problémával is összefüggésbe hozható, beleértve az asztmát, a krónikus obstruktív tüdőbetegséget (COPD), a szívbetegséget és a demenciát. Régóta rejtély, hogy miként okoz rákot olyan emberekben, akik soha nem dohányoztak.
Az Egyesült Királyság tudósai egy elmélet tesztelésére törekedtek: a PM2.5-részecskék gyulladást okoznak a tüdőben, és „felébresztik” a normálisan alvó sejteket, amelyek rákot okozó mutációkat hordoznak, és ezek kontrollálhatatlanul kinőnek, és daganatokat képeznek.
A csapat a tüdőrák egy specifikus típusát vizsgálta, az úgynevezett epidermális növekedési faktor receptor (EGFR) mutáns tüdőrákot. Az EGFR gén mutációit gyakran találják tüdőrákban olyan embereknél, akik soha nem dohányoztak.
A kutatók több mint 400 000 ember adatait vizsgálták Angliában, Dél-Koreában és Tajvanon, összehasonlítva az EGFR mutáns tüdőrák arányát a különböző PM2.5-szennyezettségű területeken.
Az biztos, hogy magasabb arányt találtak az EGFR-mutáns tüdőrákban – valamint más típusú rák kialakulásában – azoknál az embereknél, akik magasabb légszennyezettségű területeken élnek.
Egy laboratóriumban a csapat az EGFR-mutációt hordozó tüdősejteket hordozó egereket a városokban általában előforduló légszennyezésnek tette ki.
Azt találták, hogy ezeknél az egereknél nagyobb valószínűséggel alakultak ki rákos megbetegedések, mint azoknál, akik nem voltak kitéve a levegőszennyezésnek.
