5. Késleltetett nyelvfejlődés
3 éves korukra a csecsemők többsége elkezd babázni vagy utánozni azoknak a nyelvét, akikkel érintkeznek, valójában egy szót is kiejtenek, amikor egy tárgyra mutatnak, vagy megpróbálják felkelteni a szüleik figyelmét. Előfordulhat azonban, hogy az autizmussal élő csecsemők csak sokkal később kezdenek el játszani vagy beszélni. Vannak, akik nem kezdenek jelentős nyelvtudással beszélni, amíg el nem kezdenek egy logopédussal dolgozni.
Általános ökölszabályként kövesd a következő irányelveket: 1 éves korukig a gyerekeknek képesnek kell lenniük néhány egyszerű, egyetlen szót kimondani. 18 hónapos korukra a gyerekek szókincsében legalább hat szónak kell szerepelnie. 2 éves korukra a gyerekeknek képesnek kell lenniük egyszerű kétszavas kifejezéseket összefűzni. 3 éves korukra a gyerekeknek képesnek kell lenniük teljes, bár alapvető mondatok alkotására. Azok a gyerekek, akik nem érik el ezeket a mérföldköveket, autizmusban szenvedhetnek, különösen, ha a késleltetett nyelvfejlődés más tünetekkel is jár.
6. Hajlamos a non-verbális kommunikációra
Tekintettel arra, hogy az autista gyerekek verbális kommunikációs készségei nem fejlődnek ki olyan korán, mint mások, hajlamosak lehetnek a non-verbális kommunikációra. Például vizuális vagy fizikai kommunikációs eszközökhöz folyamodhatnak – például képek rajzolásához vagy gesztusok használatával kéréseket intézhetnek, vagy oda-vissza párbeszédet folytathatnak. Az autizmus másik árulkodó jele, hogy a gyerekek hajlamosak visszafejlődni verbális készségeik terén; például elveszíthetik szókincsüket, nem építhetnek az újonnan megszerzett kommunikációs készségekre, vagy visszatérhetnek a kommunikáció korábbi formáihoz.
Ezeket a tüneteket ne csak akkor keresd, amikor kapcsolatba lépsz a gyermekeddel, hanem akkor is, amikor gyermeked más fiúkkal és lányokkal érintkezik. Észreveheted, hogy míg mások verbalizálják a kommunikációt annak ellenére, hogy képességeik korlátozottak, az autista gyerekek általában nem. Azok az autista gyerekek, akik gesztusokkal kommunikálnak, gátolt képességet mutathatnak arra, hogy jelentést merítsenek a szülőkkel és felnőtt gondozókkal való oda-vissza gesztusos kapcsolatból.
7. A figuratív kifejezések megértésének nehézségei
Az autista gyerekek gyakran nehezen tudják megérteni, hogy az emberek néha képletesen fejezik ki magukat. Amint már említettük, nem származhatnak másodlagos jelentésük a viselkedésből vagy az arckifejezésekből. Előfordulhat, hogy nem érzékelik a hangon keresztül továbbított kommunikációs jelzéseket; például nem tudják megkülönböztetni a boldog hangot a szomorútól vagy a dühöstől, és a szokásos fejlődési utakat követő gyerekekkel ellentétben nem fejlődik ki bennük a szarkazmus felismerésének vagy a testbeszéd megértésének képessége.
Ehhez kapcsolódó tünet, hogy az autista gyerekeknek általában nagyobb nehézséget okoz különbséget tenni a valódi és a látszat között. Míg a legtöbb (ha nem mindegyik) gyereknek aktív a képzelőereje, és nem tudnak különbséget tenni tények és fikciók között, ahogy az idősebb gyerekek és a felnőttek, az autista gyerekek esetében gyakran úgy tűnik, hogy egyáltalán nincs határ a valóság és a képzelet között. Érdekes módon az autista gyerekek rendkívül élénk fantáziát mutathatnak, és úgy tűnik, egyesek szívesebben laknak a saját képzeletbeli világukban.
8. Ismétlődő viselkedések
Az autizmussal élő egyének hajlamosak az ismétlődő viselkedésekre. Például elrendezhetik és átrendezhetik ugyanazt a tárgycsoportot, huzamosabb ideig előre-hátra ringathatják magukat, csapkodhatnak a kezükkel, vagy megszállottan megismételhetik ugyanazt a szót vagy kifejezést. Ez az autizmus egyik legkönnyebben azonosítható tünete, és a legtöbb szülő erre fog figyelni a gyermek fejlődésének korai szakaszában.
Az autista gyerekek motoros készségei is gyengültek, összehasonlítva a szokásos fejlődési görbékkel rendelkező gyerekekkel. Gyakran gondot okoz nekik a zsírkréták és ceruzák kézben tartásának vagy használatának megtanulása, és előfordulhat, hogy csak akkor tudnak értelmezhetetlen formákat létrehozni, ha más korú gyerekek felismerhető képeket tudnak rajzolni. Még ha a gyermeket más tevékenységekbe is bevezetik, és egy ideig érdeklődést mutathat irántuk, az absztrakt módon ismétlődő viselkedés visszafejlődése annak a jele, hogy a gyermek autista spektrumú betegségben szenved.
9. Pica
Az autizmussal élő gyerekek, sőt felnőttek is hajlamosak a picára, ami azt a viselkedési hajlamot írja le, hogy olyan tárgyakat esznek, amelyek nem élelmiszerek. Például előfordulhat, hogy a gyermeknek megfigyelésre van szüksége a szabadban vagy az iskolában, hogy ne fogyasszon szennyeződést, agyagot vagy pasztát. Az autisták gyakran az ujjaikat és más nem biztonságos tárgyakat is a szájukba dughatják. Megpróbálhatják megrágni és/vagy lenyelni ezeket a tárgyakat. Érdekes módon a pica olyan dolog, amely terhes nőkben is kialakulhat, bár a kutatóknak még nem sikerült feltárniuk határozott összefüggést a terhességi pica és az ilyen anyáktól született gyermekek autizmusának aránya között.
Nyilvánvaló, hogy a pica jelentős kockázatot jelent a gyermek egészségére nézve. Hajlamosabb lehet bakteriális fertőzésekre és belső sérülésekre. Míg sok gyerek megpróbál ehetetlen tárgyakat enni, a fő különbség az, hogy az autista gyerekek ezt viszonylag előrehaladott korukban is megteszik, és folytathatják ezt a viselkedést annak ellenére, hogy megértik, hogy az, amit enni próbálnak, nem élelmiszer, és nem tartozik a szájukba.
