A veséid elengedhetetlenek a salakanyagok eltávolításához a véráramból és a vizelet képzéséhez. Ha nem működnek megfelelően, súlyos egészségügyi következményekkel járhat. A veseproblémák tünetei közé tartozik a fogyás, a fáradtság, az émelygés és a vér a vizeletben.

Míg a WebMD szerint a krónikus vesebetegség (CKD) oka nem mindig nyilvánvaló, vannak mögöttes egészségügyi kockázatok, amelyeket kezelőorvosod meg tud határozni a probléma okozóiról. A vesebetegség összességében az amerikai lakosság mintegy 14 százalékát érinti. A CKD hat fő oka a…

1. Cukorbetegség

A WebMD kifejti, hogy a cukorbetegséggel összefüggő magas vércukorszint a CKD okozója lehet. Megjegyzi, hogy ez a magas vércukorszint károsíthatja a vesék ereit.

Fontos a cukorbetegség kezelése, mivel a folyamatosan emelkedett vércukorszint hosszú évek alatt fokozatosan csökkentheti a vesék működését. Még a vesekárosodás kockázata nélkül is fontos a cukorbetegség kontrollálása általános egészségi állapotod szempontjából.

2. Hipertónia

A magas vérnyomást hipertóniának is nevezik. A kanadai Vesealapítvány szerint ez egy kétélű fegyver – a magas vérnyomás veseproblémákat okozhat, a vesebetegség pedig magas vérnyomáshoz vezethet.

Lehet, hogy nem is veszed észre, hogy magas a vérnyomásod, ezért érdemes megbizonyosodni arról, hogy kezelőorvosod rendszeresen ellenőrzi azt, különösen, ha a családodban előfordult magas vérnyomás, vagy túlsúlyosnak tartanak. Az 50 év feletti egyéneknek legalább évente egyszer ellenőrizniük kell vérnyomásukat, általában egy éves fizikális vizsgálat során.

3. Húgyúti elzáródás

A Mayo Clinic szerint számos oka lehet a húgyúti elzáródásnak, beleértve a veseköveket, a prosztata megnagyobbodást (férfiaknál), és még néhány rákbetegséget is. Előfordulhat, hogy nálad már vannak ezeknek az egyéb problémáknak bizonyos tünetei, de a húgyutak hosszan tartó elzáródása CKD-hez vezethet.

A vesekövek különösen fájdalmasak lehetnek, és véráramlást okozhatnak a vizeletben. Gyakori vizelést is okozhat, ami a krónikus vesebetegség másik jele. Fontos, hogy hagyd, hogy orvosod megoldja ezeket a problémákat.

4. Magas koleszterinszint

Orvosod vagy dietetikusod valószínűleg mindig ügyel a koleszterinbevitelre, és ennek jó oka van. Az Egyesült Királyság Nemzeti Egészségügyi Szolgálata (NHS) szerint az egyik az, hogy a „rossz” koleszterinből származó zsírlerakódások felhalmozódhatnak a veséket ellátó vérerekben, ami megnehezíti a vesék megfelelő működését.

Az NHS elmagyarázza, hogy bár a koleszterint a máj termeli, és létfontosságú az általános egészségi állapotod szempontjából, van néhány élelmiszerforrás, amelyet kerülni kell. Nem feltétlenül lesz a magas koleszterinszint tüneted mindaddig, amíg nem kapsz egy kapcsolódó problémát, amely magában foglalhatja a szívrohamot vagy a szélütést is.

5. Bizonyos gyógyszerek

Vannak olyan gyógyszerek, amelyeket elővigyázatossággal kell szedni, ha már diagnosztizáltak veseproblémát, míg mások veseproblémát okozhatnak. Például a nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok), amelyek általában vény nélkül kaphatók (OTC) fájdalomcsillapítás céljából (pl. ibuprofen [Advil] vagy acetaminofen [Tylenol]), növelhetik a hirtelen fellépő veseelégtelenség kockázatát és a progresszív vesekárosodást a National Kidney Foundation szerint.

A webhely megjegyzi, hogy ezeket az OTC-verziókat ne használd 10 napnál tovább a fájdalom kezelésére (és legfeljebb 3 napig láz esetén). Azt is javasolja, hogy növeld az elfogyasztott folyadék mennyiségét napi 6-8 pohárra, ha ezeket a gyógyszereket szeded. Egyéb gyógyszerek, amelyek hatással lehetnek a vesékre, az alkohol, az antibiotikumok, a vényköteles hashajtók és az utcai gyógyszerek.

6. Medulláris szivacsvese

A medulláris szivacsvese Cacchi-Ricci-betegségként is ismert születési rendellenesség, amely CKD-hez vezethet, bár csak ritka esetekben, az Országos Diabétesz és Emésztő- és Vesebetegségek Intézete szerint.

Ez a születési rendellenesség a vesében lévő csöveket érinti, és cisztákat hoz létre (amelyek szivacsszerű megjelenésűek) a magzati fejlődés során. Bár az állapot születésüktől fogva fennáll, a betegek általában tizenéves korukig nem veszik észre a tüneteket.