A dohányzás túlnyomórészt a tüdőrák fő oka, ennek ellenére a dohányosok csak kisebb részében alakul ki a betegség. Az Albert Einstein Orvostudományi Főiskola tudósai által vezetett és a Nature Genetics folyóiratban online közzétett tanulmány azt sugallja, hogy egyes dohányosok olyan robusztus mechanizmusokkal rendelkeznek, amelyek a mutációk korlátozásával megvédik őket a tüdőráktól.

Az eredmények segíthetnek azonosítani azokat a dohányosokat, akiknél fokozott a betegség kockázata, ezért különösen szoros megfigyelést igényelnek.

„Ez fontos lépésnek bizonyulhat a tüdőrák kockázatának megelőzése és korai felismerése felé, távolodva a jelenlegi erőfeszítésektől, amelyek a késői stádiumú betegségek leküzdéséhez szükségesek, ahol az egészségügyi kiadások és a nyomorúság nagy része előfordul” – mondta Simon Spivack, a tanulmány társszerzője, az Einsteinben az epidemiológia és népegészségügy, valamint a genetika orvosprofesszora, valamint a Montefiore Health System pulmonológusa.

Ajánló   Tüdőhigiénia légúti betegségek esetén

A sejtmutációk tanulmányozása előtt álló akadályok leküzdése

Régóta feltételezik, hogy a dohányzás a normális tüdősejtek DNS-mutációinak kiváltásával vezet tüdőrákhoz. „Ezt azonban a mi tanulmányunkig soha nem lehetett bizonyítani, mivel nem volt mód a normál sejtekben bekövetkező mutációk pontos számszerűsítésére” – mondta Dr. Jan Vijg, a tanulmány társszerzője, a genetika professzora és tanszékvezetője, a szemészet és látástudományok professzora, valamint az Einstein Egyetem Lola és Saul Kramer Molekuláris Genetika Tanszékének vezetője (aki egyben a sanghaji Jiaotong Egyetem Orvosi Karának Single-Cell Omics Központjában is dolgozik).

Dr. Vijg néhány éve leküzdötte ezt az akadályt azzal, hogy továbbfejlesztett módszert fejlesztett ki az egyes sejtek teljes genomjának szekvenálására.

Az egysejtű teljes genom szekvenálási módszerek olyan szekvenálási hibákat vezethetnek be, amelyeket nehéz megkülönböztetni a valódi mutációktól – ez komoly hiba a ritka és véletlenszerű mutációkat tartalmazó sejtek elemzésekor.

Dr. Vijg ezt a problémát egy új szekvenálási technika kifejlesztésével oldotta meg, amelyet egysejtes többszörös elmozdulásos amplifikációnak (SCMDA) neveznek. Amint arról a Nature Methods 2017-ben beszámolt, ez a módszer figyelembe veszi és csökkenti a szekvenálási hibákat.

Az Einstein kutatói az SCMDA segítségével összehasonlították a normális tüdőhámsejtek (azaz a tüdőt bélelő sejtek) mutációs tájképét kétféle embertípusból: 14 soha nem dohányzó, 11 és 86 év közötti, és 19 dohányzó, 44 és 81 év közötti, akik legfeljebb 116 csomagnyi évet dohányoztak. Egy doboznyi dohányzási év 1 doboz cigarettának felel meg, amelyet egy éven keresztül naponta elszívtak.

A sejteket olyan betegektől gyűjtötték be, akiknél a rákkal nem összefüggő diagnosztikai vizsgálatok céljából bronchoszkópiát végeztek.

„Ezek a tüdősejtek évekig, sőt évtizedekig túlélnek, és így a kor és a dohányzás miatt is felhalmozódhatnak a mutációk” – mondta Dr. Spivack. „A tüdő összes sejttípusa közül ezek a legnagyobb valószínűséggel válnak rákossá.”

Ajánló   Jelek, amik tüdőrákot jeleznek

Dohányzás okozta mutációk

A kutatók azt találták, hogy a nemdohányzók tüdősejtjeiben az életkor előrehaladtával felhalmozódnak a mutációk (egy nukleotidból álló variánsok és kis inszerciók és deléciók) – lényegesen több mutációt találtak a dohányosok tüdősejtjeiben. „Ez kísérletileg megerősíti, hogy a dohányzás növeli a tüdőrák kockázatát azáltal, hogy növeli a mutációk gyakoriságát, ahogy azt korábban feltételezték” – mondta Dr. Spivack. „Valószínűleg ez az egyik oka annak, hogy a nemdohányzók közül olyan kevés kap tüdőrákot, míg az egész életen át tartó dohányosok 10-20%-a.”

A tanulmány másik megállapítása: A tüdősejtekben kimutatott sejtmutációk száma egyenes vonalban nőtt a dohányzás éveinek számával – és feltehetően a tüdőrák kockázata is nőtt. Érdekes módon azonban a sejtmutációk számának növekedése megállt 23 csomagnyi év kitettség után.

„Nem a legsúlyosabb dohányosok mutációs terhe volt a legnagyobb” – mondta Dr. Spivack. „Adataink azt sugallják, hogy ezek az egyének azért maradtak életben ilyen sokáig az erős dohányzás ellenére, mert sikerült elnyomniuk a további mutáció-felhalmozódást. A mutációk ilyen mértékű kiegyenlítődése abból eredhet, hogy ezeknek az embereknek nagyon jól működő rendszereik vannak a DNS-károsodások kijavítására vagy a cigarettafüst méregtelenítésére”.

A felfedezés új kutatási irányhoz vezetett. „Most olyan új vizsgálati módszereket szeretnénk kidolgozni, amelyek képesek mérni valakinek a DNS-javítási vagy méregtelenítési képességét, amelyek új módszert kínálhatnak a tüdőrák kockázatának felmérésére” – mondta Dr. Vijg.

A cikk tartalma ellenére senkinek nem ajánljuk a dohányzásra való rászokást a súlyosabb negatív következmények miatt!