Az alvászavarral jellemezhető álmatlanság gyakori egészségi állapot, amely az alvás minőségével és mennyiségével való elégedetlenséghez vezet. Az álmatlanság különbözik a célzott alvásmegvonástól, mivel az álmatlanságban szenvedő emberek nem csak aludni akarnak, hanem akár meg is próbálhatják kierőszakolni az alvást.

A legújabb becslések szerint az álmatlanságban szenvedők 10-20%-a pszichoszociális, orvosi, pszichiátriai és alvászavarokkal is küzd. A nappali funkciókat mind a rövid, mind a hosszú távú álmatlanság befolyásolja, míg a krónikus álmatlanság súlyos egészségügyi és szociális hatásokat okozhat.

A Medical Clinics of North America folyóiratban megjelent új cikk, amelyet Dr. Eliza L. Sutton, a Washingtoni Egyetem orvosi tanszékének munkatársa írt, az álmatlanság tüneteit és kezelését értékeli az alapellátásban részt vevő betegek beszámolói alapján.

Ajánló   Az álmatlanság hormonja

Álmatlansági minták

Az álmatlanságot az éjszakai mintázat és időtartam alapján kategorizálják.

Az akut álmatlanság kezelhető az okozó tényezők kezelésével vagy nyugtató-hipnotizáló gyógyszeres kezeléssel, hogy megelőzzük a krónikus álmatlanság kialakulását. Összehasonlításképpen, a krónikus álmatlanság az alvással kapcsolatos diszfunkcionális hiedelmekhez vezethet, amelyek magukban foglalják a tehetetlenséget, a reménytelenséget és az alvásvesztés eredményétől való félelmet.

Az álmatlanságot három típusba is lehet sorolni, attól függően, hogy mikor jelentkezik. Ezek közé tartozik az alváskezdő álmatlanság, az alvásfenntartó álmatlanság és a terminális álmatlanság.

Az álmatlanság és az alvás patofiziológiája

Az alvás két fiziológiai állapotból áll, amelyek közé tartozik a gyors szemmozgásos (REM) és a nem-REM (NREM) alvás. Mind a REM, mind az NREM alvás során a test és az agy eltérő módon viselkedik. Az NREM például négy szakaszból áll, ahol a 3. és 4. szakasz mélyebb, és „lassú hullámú” alvásként ismert.

Mind az ébrenléti, mind az alvási állapotok homeosztatikus és cirkadián szabályozás alatt állnak. A belső órát, amely az alvási és ébrenléti ciklusok cirkadián ritmusát szabályozza, genetikai és környezeti tényezők befolyásolhatják. Például az utolsó alvás óta eltelt idő növekedése növeli a homeosztatikus hajtást, míg az alvás frissítő minősége csökkenti azt.

Ajánló   Stressz, álmatlanság, PMS? A sáfrány lehet a megoldás!

A fáradtság és az éberség napi mintázatát, amelyet „kronotípusnak” is neveznek, számos gén polimorfizmusa határozza meg. Az egyén kronotípusa gyermek- és serdülőkorban egyaránt ingadozik, míg végül 25 éves korára stabilizálódik.

Az álmatlanságot az alvás előtti órákban ébredést elősegítő tényezők hatása okozhatja. Ezek közé tartozhat az erős fényhatás, a függőleges testhelyzet, a koffeinfogyasztás vagy a szellemileg stimuláló tevékenység végzése. Az álmatlanság továbbá az alvás erőltetéséből is adódhat, ami visszafelé sülhet el, és fordítva ébredéshez vezethet.