A bőrünk szervezetünk védőfala a külső behatások ellen, de védelmi ereje nem minden embernél azonos. A legjobb példa erre az ekcéma, amely többnyire gyermekkorban kezdődik, de sokaknál egy életen át megmarad. Ez a kellemetlen betegség nem csak fizikai, de negatív érzelmi és közösségi hatásokkal is járhat. Szerencsére egyre közelebb jutunk a megfejtéséhez.

A baktériumok és allergének nagyobb valószínűséggel hatolnak be az ekcémás emberek bőrébe, ami helyi gyulladáshoz és krónikus fellángoláshoz vezet. Súlyos esetben a kísérő viszketés szinte elviselhetetlen, a vakarás következtében a bőr elfertőződhet. Különösen a genetikailag hajlamos gyermekek szenvednek tőle gyakran. „Az atópiás ekcéma vagy dermatitis általában gyermekkorban jelentkezik, de korábban úgy tudtuk, hogy felnőttkorban tünetmentessé válik.

“A betegség azonban a legfrissebb adatok szerint a betegek 20-25 százalékánál továbbra is fennáll” – mondta el egy tudományos ülésen Szegedi Andrea, a Debreceni Egyetem Bőr- és Allergia Klinika osztályvezetője, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy ha nem kezelik, a gyermekeknél megnő az asztma és a szénanátha kialakulásának kockázata, amelyek a bőr gyulladásával járnak együtt.

A betegség nagy gyakorisága ellenére azonban nincs megbízható teszt az ekcémára. Az érintettek általában akkor veszik észre a betegséget, amikor már nyilvánvaló tünetek jelentkeznek. Az ekcémás emberek bőre még látható kiütés nélkül is nem működik megfelelően. A hibás bőr a megfelelő eszközökkel azonosítható. A transzdermális vízveszteséget (röviden TEWL) általában mérik, de ez a módszer nem túl megbízható.

A nedvességvesztés megakadályozása a bőr fontos funkciója, ellenkező esetben kiszáradhat, hámlódhat, és könnyű célpontja lehet a kórokozóknak. Ezért az egészséges bőr kevesebb vizet veszít, mint a nem működő bőr ugyanolyan körülmények között. A vízveszteség mérését azonban befolyásolhatja az évszak, a páratartalom, a hőmérséklet és a bőr hidratáltsági szintje, ezért szükség van egy jobb eszközre a bőrfunkciók tesztelésére.

Ajánló   Kiket érint az ekcéma?

Kevesebb ellenállás, gyengébb bőrgát

A Zürichi Egyetem Allergia és Asztma Intézetének (SIAF) kutatói a közelmúltban egy új módszert, az elektromos impedancia spektroszkópiát (EIS) tesztelték a hibás bőrgát kimutatására. Az EIS úgy működik, hogy méri az ártalmatlan elektromos impulzusok áramlását a testszöveteken keresztül. A bőr számos különböző típusú, alakú és méretű sejtből áll. Ezért az emberi bőrszövet meghatározott módon blokkolja az elektromos impulzusok áramlását.

A nagyobb ellenállás erősebb bőrgát funkcióval jár. Ez egy gyors és nem invazív eljárás, így az EIS jól használható a bőrfunkció mérésére, különösen az érzékeny bőrűek esetében – írja a Massive Science tudományos folyóirat. (Az EIS nem új technológia, és ennek különböző formáit már más orvosi alkalmazásokban is alkalmazzák. Például a Nevisense nevű eszközzel nyomon követik a melanoma kezelések hatékonyságát, és megállapítják, hogy vannak-e problémás bőrterületek, anyajegyek, például el kell távolítani vagy egyszerűen figyelni kell.)

A kutatók azt találták, hogy az EIS-t a bőr vízveszteségének nyomon követésével is lehetett mérni. A bőr három rétegből áll. Végül ott van az epidermisz, amely maga négy rétegből áll, amelyek különböző funkciókat látnak el. Ezeket a funkciókat különálló proteomok szabályozzák, ami arra is rávilágít, hogy a bőr diszfunkciója bármely rétegből eredhet. A készülék ultraérzékeny elektródáinak 225 apró érintkezője változó hosszúságú, ami lehetővé teszi az áram áthaladását a szövet bármely mélységén, lehetővé téve az egyes rétegek ellenállásának mérését.

Így megállapítható, hogy a bőr sérült-e, illetve, hogy a sérülés melyik rétegben található. Ezzel az eljárással jobban megérthetik egy adott páciens bőrének funkcióját. Ha azonosítani tudják azokat a rétegeket, amelyekben a bőrgát hibái találhatók, potenciálisan közelebb kerülhetnek a hiba okának azonosításához, nemcsak az ekcéma, hanem más bőrproblémák esetében is, ami új utakat nyithat meg a bőrbetegségek kezelésében.

Ami jó a szénanáthára, az jó a bőrbetegségekre is

A Debreceni Egyetem is új lehetőségeket keres az atópiás ekcéma kezelésére, egy tanulmány szerint a szénanáthára kifejlesztett immunterápia is hatékony lehet a bőrbetegségek kezelésében. Az atópiás dermatitist leggyakrabban allergiás gyulladás okozza, és a 18 év alattiak közel 20%-át érinti Magyarországon. Ez a krónikus betegség általában gyermekkorban kezdődik, és általában 20 éves korig elmúlik, de néhány nem elhanyagolható esetben élethosszig tartó kezelést és rendszeres kontrollt igényelhet. Ezért fontos lesz olyan terápia kidolgozása, amely nemcsak a tüneteket enyhíti, hanem teljes felépülést is hoz.

„A fő tünetek a bőrszárazság és az ingadozó intenzitású viszketés, amelyet a betegek a bőr vakarásával próbálnak enyhíteni. Ez azonban károsíthatja a bőr védőfunkcióját, támadási felületet biztosítva az allergének és a mikrobák számára. A sebek túlfertőződhetnek, és további gyulladások alakulhatnak ki, amelyek immunreakciókat váltanak ki” – mondta Gáspár Krisztián, az egyetem kutatója. Szegedi Andreával közösen vezetett kutatásuk alapja az a feltételezés, hogy az atópiás dermatitisben az asztmához hasonló folyamatok játszódhatnak le. Ezért vizsgálataikba olyan betegeket vontak be, akiknek a szénanátha mellett atópiás dermatitisük is volt.

Kíváncsiak voltak a szénanátha megfelelő immunterápiájára, hogyan hat az ekcémára, milyen hatással van a bőr fizikai-kémiai védő funkcióira, és tanulmányozták az immunműködés mechanizmusát is. A kezelés hatására a szénanáthás tünetek fél év után enyhülni kezdtek, és a bőrben fellépő allergiás folyamat is jelentősen megváltozott. Ezenkívül csökken a bőr nedvességvesztése, ezáltal csökken a szárazság és a gyulladás. Gáspár Krisztián így foglalta össze a vizsgálati eredményeket: „Összességében történt néhány változás, ami az immunterápia jótékony hatását mutatja. Elméletileg a teljes gyógyulás is lehetséges.”

Szóba került az ekcéma fizikai, pszichológiai és szociális hatásai, de meg kell említeni a gazdasági szempontokat is. Az ekcéma szorosan összefügg az allergiával. Feltételezhető tehát, hogy a bőrgyógyászati ​​betegségek kezelése, annak védelme az allergiához hasonlóan igen jelentős gazdasági terhet ró az érintettekre. A két évvel ezelőtti adatok szerint az allergiások csaknem 40 milliárd forintot költöttek tünetoldásra, így valószínű, hogy betegségük is vagyonokba kerül majd az ekcémás betegek zsebéből.