A tudósoknak egy sor nemkívánatos folyamatot sikerült felfedezniük, amelyek ekcéma megjelenéséhez vezetnek a bőrön. Így az is kiderülhet, hogyan lehet leküzdeni ezt a nagyon kellemetlen, csecsemőkorunktól életminőségünket befolyásoló krónikus betegséget.

Az ekcéma, amelynek legismertebb és leggyakoribb formája az atópiás dermatitis, száraz, erősen viszkető bőrre jellemző, ami arra készteti a pácienst, hogy folyamatosan vakarja és dörzsölje. Emiatt a bőr megvastagodik és hajlatokban hegesedik, mint például a ráncok vagy a végtagok hajlásai. Mivel ezek a tünetek csecsemőkorban jelentkeznek, súlyos szorongást okozhatnak azoknak a kisgyermekeknek, akiket még nem lehet megtanítani arra, hogy ne érintsék meg a viszkető felületeket, vagy türelemmel viseljék el a kényelmetlenséget, amíg a kezelés beáll. Az atópiás dermatitisz tünetei néha elmúlnak, de aztán visszatérnek.

Az ekcéma azonban számos formában előfordulhat (atópiás ekcéma, kontakt ekcéma, csecsemőkori seborrheás ekcéma, azaz kozmosz, felnőttkori szeborreás ekcéma, nummuláris ekcéma, neurodermatitis, stasis ekcéma, hiperhidrotikus ekcéma, zsíros ekcéma). Az apikális pikkelysömör hasonló megjelenésű, de a betegség nem jár ekcémával.

Gyakori bőrbetegség, a becslések szerint Magyarországon minden tizedik ember tapasztalja ezt a betegséget élete során. Bár az ekcéma krónikus tüneteinek enyhítését segítő kenőcsökből és testápoló krémekből nincs hiány (újabban a probiotikumok fogyasztását is a megelőzés fontos eszközeként ismerik el), a gyógyulás lehetősége nem tisztázott.

Ajánló   Ecet aknék és ekcéma ellen

A fehérjehiány gondokat okozhat

A játékot megváltoztató kutatás 2006-ban kezdődött, amikor a tudósok szoros kapcsolatot fedeztek fel az ekcéma kialakulásának kockázata és egy bizonyos fehérje hiánya között a bőrben. Pontosan meg tudták mutatni, mi a baj a bőrrel, így egy lépéssel közelebb vihettek minket az ekcéma gyógymódjához – számol be a Science Alert.

Az elmúlt évtizedben a tudósok összefüggésbe hozták az ekcémát a filaggrin, egy fonalas fehérje genetikai hibáival. Ez a fehérje segít az egyes bőrsejtek kialakulásában, és fontos szerepet játszik bőrünk védőfunkciójában. Ha valaki genetikai mutációja megakadályozza a filaggrin megfelelő ellátását, akkor hajlamos lehet olyan bőrbetegségekre, mint az ekcéma vagy az ichthyosis vulgaris, ahol a bőrsejtek nem hámlanak le, hanem halpikkelyhez hasonló mintázatban halmozódnak fel. De egészen a közelmúltig a kutatók nem voltak biztosak abban, hogyan alakult ki az ekcéma, amikor hiányzik a filaggrin nevű fehérje.

Az áttörés 2016-ban következett be, amikor a Newcastle Egyetem tudósai a GSK Stiefellel együttműködve nyomon követték a bőrproblémákhoz vezető fehérje- és molekuláris útvonalakat.

Ajánló   Kiket érint az ekcéma?

A laborbőr nem műbőr

E mechanizmusok feltárására a csapat egy háromdimenziós élő bőr egyenértékű (LSE) modellt használt, amelyet a laboratóriumban készítettek. Megváltoztatták a laboratórium „bőrének” legfelső rétegét, hogy hiányzik belőle a filaggrin, amint azt a genetikai mutációt hordozó embereknél is megfigyelték. Azt találták, hogy ez a hiba önmagában is számos molekuláris változást okoz a bőr fontos szabályozó mechanizmusaiban: hatással van a sejtszerkezetre, a gátfunkciókra, valamint arra, hogy a sejtek hogyan gyulladnak be és hogyan reagálnak a stresszre.

„Első alkalommal azonosítottunk 17 olyan fehérjét, amelyek szignifikánsan eltérően expresszálódnak az LSE-tenyészetekben a filagrin eltávolítása után” – számol be a csapat. Ezután összehasonlították az ekcémában szenvedő alanyokat az emberi bőrminták és az egészséges alanyok fehérjéinek elemzésével. Azt találták, hogy a természetes bőrben kimutatott fehérjék egy része ugyanúgy változott, mint a laboratóriumi modellekben.

Miután a tudósok meghatározták, mi történik a bőrrel, amikor a hibás filaggrin gén jelen van, elkezdhetik keresni azokat a gyógyszereket, amelyek megállíthatják az ismert változásokat. „Az ilyen kutatások lehetővé teszik a tudósok számára, hogy olyan kezeléseket fejlesszenek ki, amelyek a betegség kiváltó okait célozzák meg, nem csak a tüneteket” – mondta Nina Goad, a Brit Bőrgyógyászok Szövetségének képviselője. Eközben a Brown Egyetem szakemberei a közösségi médiát használják annak feltárására, hogyan élnek az ekcémás emberek.