A legtöbb ember időnként szabálytalan szívverést tapasztalhat, ilyenkor úgy érezhetjük, hogy hiányzik a szívünk egyenletes ritmusa vagy túlzottan dobog. Az aritmiák általában ártalmatlanok, de egyes formái súlyos és néha életveszélyes tüneteket is okozhatnak.
Szívritmuszavarról akkor beszélünk, ha a szívverést koordináló elektromos tevékenység nem működik megfelelően, ami miatt a szív túl gyorsan, túl lassan vagy szabálytalanul ver. Az orvostudomány fejlődésének köszönhetően a szívritmuszavarok megszüntetése vagy szabályozása terápiás céllá vált. Mivel a sérült, gyenge szív szívritmuszavart is okozhat, ezért érdemes szívbarát életmódra váltva csökkenteni a szívritmuszavar kialakulásának kockázatát.
Mi utalhat szívritmuszavarra?
A szívritmuszavarok sokszor nem okoznak tünetet vagy panaszt, sőt előfordulhat, hogy kezelőorvosod a rutinvizsgálatok során mellékhatásként észleli jelenlétét. Vannak azonban nagyon gyakori tünetek, többek között:
- mellkasi remegés,
- túl gyors szívverés,
- túl lassú szívverés,
- mellkasi fájdalom,
- légszomj,
- nem érzed magad biztonságban,
- szédülés,
- ájulás vagy ájulásközeli állapot.
Az észlelt tünetek nem mindig utalnak súlyos betegségre. Azok, akik úgy érzik, hogy szívritmuszavarban szenvednek, bizonyos esetekben enyhe betegségben szenvedhetnek, míg mások, akik életveszélyes szívritmuszavarban szenvednek, egyáltalán nem tapasztalnak tüneteket.
Ajánló A mediterrán diéta a szív számára egészséges étrend?
Normál szívritmus
Amikor a szíved dobog, azt elektromos jelek okozzák, amelyek a szívedben jól meghatározott útvonalon összehúzódnak. Ezen elektromos impulzusok bármilyen megszakítása szívritmuszavarokhoz vezethet.
A szív négy különálló üregből áll. A pitvar felül, a kamra pedig alul van. A pitvarból a vér a kamrákba pumpálódik. A szívverés során az izomtalan pitvarok összehúzódnak, és vérrel töltik meg az ellazult szívkamrákat. Ez az összehúzódás akkor kezdődik, amikor a szinoatriális csomópont (a jobb pitvarban lévő sejtcsoport) elektromos jeleket küld a bal és a jobb pitvarba. Ez az elektromos jel ezután bejut a pitvar-kamra kötegbe, amely a szív közepén helyezkedik el, a két pitvar, illetve a két kamra határán. A jel a pitvari-kamrai csomópontból származik, és a kamra mindkét oldalán lefelé halad, összehúzódásra kényszerítve a kamrát. Ennek az összehúzódásnak köszönhetően a vér a szívből a tüdőbe vagy a testbe áramlik.
Ezek a szívciklusok – egészséges szívverés esetén – folyamatosan 60-100/perc nyugalmi pulzusszámot eredményeznek. Sportolóknál gyakori, hogy a pulzusszám 60 ütés/perc alatt van.
Ajánló A szívritmuszavar okai és vizsgálatai
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Ha szívverésed szabálytalan, korai szívverést érezhetsz, vagy észreveheted, hogy a szíved nagyon ver, vagy túl lassan ver. A szívben a vérmennyiség csökkenése légszomjat, fulladást, gyengeséget, szédülést, ájulást vagy ájulás közeli állapotot és mellkasi fájdalmat okozhat. Ha ezek a tünetek hirtelen vagy gyakran jelentkeznek, azonnal fordulj orvoshoz.
Mivel a kamrafibrilláció során alig vagy egyáltalán nem pumpálnak vért a szervezetbe, a beteg másodperceken belül elájul, és nagyon gyorsan, pulzálva leáll a légzése.
