2022. augusztus 16. kedd
More

    Demencia és alvás: Mit tudunk erről a kapcsolatról? – 2. rész

    A demencia világszerte legalább 55 millió embert érint, és ez a szám évente körülbelül 10 millióval nő. Ez részben azért van, mert egyre tovább élünk, de a demencia nem az öregedés elkerülhetetlen velejárója. Vannak tehát módszerek arra, hogy csökkentsük a demencia kialakulásának kockázatát? Jelenleg sok kutatás foglalkozik az alvás lehetséges szerepével.

    Ajánló   Demencia és alvás: Mit tudunk erről a kapcsolatról? – 1. rész


    Alvási apnoe és demencia

    Az alvási apnoe világszerte csaknem 1 milliárd embert érint, leggyakoribb formája az obstruktív alvási apnoe (OSA). Az állapot alvás közben megszakítja a légzést, és gyakran felébreszti az embert.

    Az alvási apnoéban szenvedő embereknél megnő a kockázata számos egészségügyi állapotnak, például az asztma, a szív- és érrendszeri problémák, a pitvarfibrilláció és a rák kialakulásának. A legújabb tanulmányok az alvási apnoe és a demencia közötti kapcsolatot is feltételezik.

    Az alvási apnoe az egyik olyan egészségügyi állapot, amelyről egyre inkább tudjuk, hogy a demencia kockázati tényezője. Az alvási apnoéban szenvedő személynek alvás közben leáll a légzése. Ez az agy éjszakai oxigénellátásának potenciálisan veszélyes csökkenéséhez vezet.

    Ez a hipoxia vélhetően agyi változásokat okoz. Egy tanulmány szerint a memória szempontjából létfontosságú halántéklebenyek vastagsága csökkent az alvási apnoéban szenvedőknél, és ez a változás a demenciában szenvedőknél is megfigyelhető.

    Egy másik tanulmány megállapította, hogy a hippokampusz térfogata csökkent az alvási apnoéban szenvedőknél – a hippokampusz sorvadása az Alzheimer-kór egyik jellemzője.

    A tanulmány azt is kimutatta, hogy két toxin – a tau és a béta-amiloid, amelyekről úgy gondolják, hogy a demencia számos tünetéért felelősek – felhalmozódik az alvási apnoéban szenvedők agyában, valószínűleg a vér oxigénhiánya miatt.

    Ezeket az eredményeket két további tanulmány egészítette ki. Az egyik az alvási apnoéban szenvedőknél megemelkedett tau-szintet mutatott ki; a másik szerint amiloid plakkokat találtak náluk.

    Egyetlen tanulmány sem bizonyította azonban még az ok-okozati hatást. Az alvási apnoe kezelésére pedig léteznek hatékony kezelések, ahogyan azt Dr. Merrill elmagyarázta: “Szerencsére ma már rendelkezünk az otthoni alvási apnoe-tesztekben használt nem invazív perifériás oxigénszint-monitorokkal, amelyek képesek kimutatni ezeket a változásokat, és lehetővé teszik az OSA hatékony kezelését az éjszakai oxigénellátás helyreállítására.”

    “Az OSA arany standard kezelése a folyamatos pozitív légúti nyomás (CPAP) készülék használata. Kutatási tanulmányok kimutatták, hogy a CPAP-készülék éjszakai 4 órás használata is a kognitív hanyatlás jelentősen kisebb mértékű romlását eredményezi az idő múlásával” – tette hozzá.

    Hogyan befolyásolja a demencia az alvást?

    A demencia számos módon megzavarja az alvást. A demencia neurodegeneratív betegség, ami azt jelenti, hogy az agysejtek működési zavarokat tapasztalnak és idővel fokozatosan elpusztulnak. Ahogy egy személy elveszíti az agysejteket, az agy alvásközpontjai elkezdenek diszfunkciót tapasztalni – elveszítjük azt a képességünket, hogy jeleket küldjünk az alvás megtartására. Gyakran az alvás töredezetté vagy akár fordítottá válik, oly módon, hogy a betegek egész éjszaka ébren vannak, majd a nap nagy részében alszanak.

    Egy kis tanulmány megállapította, hogy az Alzheimer-kórra jellemző nappali álmosság összefügg a kulcsfontosságú agysejtek pusztulásával. A kutatók szerint ez a tau-fehérje felhalmozódásának és az agy ébrenlétet elősegítő területein lévő idegsejtek elvesztésének köszönhető.

    Egy újabb tanulmány azt is megállapította, hogy az alvászavarok az Alzheimer-kórban fokozhatják a tünetek súlyosságát. Ebben az egérsejteken végzett vizsgálatban a kutatók azt találták, hogy amikor a béta-amiloid plakkok fagocitózisa megszakadt, a plakkok felhalmozódtak.

    Azonosítottak egy molekulát – heparánt -, amely nagy koncentrációban gátolta ezt a fagocitózist. A heparán szintje a nap folyamán változik, így a cirkadián ritmus zavara befolyásolja ezt a szintet, és ez lehet az oka az Alzheimer-kórban kialakuló plakkok felhalmozódásának.

    Ok vagy tünet?

    Ugyanez a tanulmány azt sugallta, hogy az alvás javítása enyhítheti a demencia tüneteit, de lehetséges, hogy az alvászavarok kezelése segíthet a demencia megelőzésében?

    Az alvászavarokkal és a kognitív hanyatlással kapcsolatos tanulmányok 2019-es áttekintése erre a kérdésre próbált választ adni. Megállapította, hogy az alvászavarok, beleértve az alvási apnoét, az álmatlanságot, a nem megfelelő vagy túl hosszú alvást és az alvászavarokat, összefüggésben állnak a kognitív hanyatlással és a demenciával.

    Az alvászavarok és a béta-amiloid és tau lerakódás között is összefüggés mutatkozott. Az áttekintés arra a következtetésre jutott, hogy az alvásszabályozás ígéretes célpont lehet a demencia megelőzésében.

    Egyetlen tanulmány sem bizonyította azonban még az ok-okozati összefüggést – vagy azt, hogy a kapcsolat milyen irányba hatott. Az alvásproblémák hajlamosítanak a demenciára, vagy az alvásproblémák a demencia korai szakaszának jelei voltak?

    Az összefüggés még mindig nem egyértelmű, ahogyan azt Dr. Porsteinsson kifejtette: “42 negatív hatással lehet az alvásra, az alvás minőségére és a demenciával járó neurodegeneráció pedig károsítja az alvást és az alvás-ébrenlét ciklusokat irányító központokat. Érdekes módon a megnövekedett alvásigény és a késői életkorban jelentkező túlzott alvás is előre jelezheti a közelgő Alzheimer-kór kialakulását”.

    Dr. Merrill is megjegyezte: “A rendelkezésre álló gyógyszeres terápiák csak csekély mértékben képesek kezelni a demencia tüneteit, ezért kulcsfontosságú, hogy a demencia tüneteinek enyhítése érdekében minden rendelkezésre álló stratégiát felhasználjunk az alvás tüneteinek kezelésére”.”

    “Sajnos a demencia előrehaladtával egyre nagyobb kihívást jelenthet a jó alváshigiénia, különösen azoknál az egyéneknél, akik elveszítik az önismeretüket a hiányosságaikról. Ezekben az esetekben fontos, hogy legyenek dedikált éjszakai gondozók, hogy a betegekre vigyázni lehessen, biztonságban legyenek, és a nappali gondozóknak is legyen lehetőségük pihenni” – tette hozzá.

    Az egészséges életmód fenntartása és az elegendő minőségi alvás biztosítása csökkentheti a demencia és számos más egészségügyi probléma kockázatát. Az ok és okozat keresése azonban folytatódik.

    “További kutatásokra van szükség az alvás és az agy különböző jellemzőinek teljes megértéséhez, valamint annak mechanizmusaihoz, hogy az alvás idővel hogyan befolyásolja az agy biológiáját. Olyan tanulmányokra is szükségünk van, amelyek az alvást mint a kognitív egészséget szolgáló beavatkozást vizsgálják.”

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    NE HAGYD KI!