Nem teljesen világos, hogy egyeseknél miért alakul ki 2-es típusú cukorbetegség, de a fő kockázati tényezőket azonosították. Mi a különbség az 1-es és a 2-es típusú cukorbetegség között?
A cukorbetegség kialakulásának magyarázatához először érdemes felidézni a cukor sorsát szervezetünkben.
A glükóz a sejtek fő energiaforrása. Egy része az elfogyasztott táplálékból szívódik fel a bélben, a többit pedig a máj más anyagokból (egyéb cukrok, aminosavak, tejsav stb.) állítja elő. A vérből a glükóz a szervezet sejtjeibe kerül, amihez a legtöbb sejttípus esetében inzulint használnak.
Az inzulin a hasnyálmirigyből származik, a gyomor mögötti mirigyből, amely emésztőnedvet és hormonokat termel. A vérben keringő inzulin kulcsként működik, kinyitja a mikroszkopikus ajtót a glükóz számára, hogy bejusson a sejtekbe, ezért az inzulin csökkenti a vér glükózszintjét. A vércukorszint csökkenésével a hasnyálmirigy által kibocsátott inzulin is csökken.
A máj cukorelnyelőként és termelőként működik. Ha alacsony a vércukorszint, de lehetetlen enni, a máj felszabadítja a tárolt glükózt (és szükség esetén új glükózt termel), hogy a vércukorszintet a normál tartományon belül tartsa.
Cukorbetegség esetén ez a folyamat megszakad. Ahelyett, hogy a cukor bejutna a sejtekbe, felhalmozódik a vérben. Akkor fordul elő, ha a hasnyálmirigy nem termel elegendő inzulint (1-es típus), vagy a sejtek érzéketlenné válnak az inzulin glükózt szállító hatásaira (2-es típus).
1-es és 2-es típusú cukorbetegség
Az 1-es típusú cukorbetegség elsősorban a gyermekeket és a serdülőket érinti. Mivel a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjei elpusztulnak, és nem termelődik inzulin, a betegnek egész életében külső inzulint kell szednie. Az inzulinhiány miatt a vércukor nem tud bejutni a sejtekbe, hanem a vérben marad, ami magas vércukorszintet eredményez.
Amikor a sejtek ilyen módon éheznek, a fehérjéket és zsírokat cukrokká alakítják, hogy elkerüljék az éhezést. Egyrészt kiszáradáshoz, kómához vezethet a zsírégetés mellékterméke, a ketontestek felhalmozódása, másrészt a magas vércukorszint és a nagy vízvesztés miatt. Jellemző tünetek: bőséges vizelet, fogyás, szomjúság.
A 2-es típusú cukorbetegség nagyobb valószínűséggel fordul elő idősebb korban. Az inzulintermelő béta-sejtek nem pusztulnak el, de még mindig nincs elegendő inzulinhatás (az elégtelen inzulintermelés vagy a csökkent inzulinhatás miatt), így nincs elegendő vércukor a sejtekben.
Mivel az ilyen típusú cukorbetegség inzulint tartalmaz, a vércukorszint lassabban emelkedik, és a tünetek változatosak: a végtagok zsibbadása, nem gyógyuló sebek, viszkető bőr és a látás romlása.
Míg az 1-es típus etiológiája ismeretlen (hipotézises genetikai hajlam, vírus szerepe, autoimmun eredet), addig a 2-es típusban a betegséget várhatóan bizonyos rizikófaktorok kísérik: pl. családon belüli elhízás, magas vérnyomás, diabetes mellitus.
A kezelés is változó, mivel a mozgásterápia csak diétával és orális gyógyszerekkel működik. Egyre több bizonyíték van azonban arra, hogy az inzulin korai megkezdése segíthet megelőzni a további szövődményeket.
Más típusú cukorbetegség
A 3-as típus etiológiája szerint differenciálható, és egy ilyen nyilvánvaló típusú cukorbetegség esetén a fent említett okok mellett a diabéteszes anyagcserezavarnak egy speciális oka is van. A 3-as típusú cukorbetegség nagyon ritka.
A 3A típust a béta-sejtek működésének genetikai hibája és a 3B inzulinműködésének genetikailag kódolt hibája okozza. 3C a hasnyálmirigy betegségeire (krónikus hasnyálmirigy-gyulladás), 3D a hormonális rendellenességekre (Cushing-kór, pajzsmirigy-túlműködés stb.), 3E a vegyszerekre vagy gyógyszerekre (például szteroidokra), 3F a különböző vírusfertőzésekre (újszülöttkori fertőzés, rubeola fertőzés, citomegalovírus fertőzés), 3G immunokok (inzulin elleni autoimmun antitestek jelenléte), 3H különböző genetikai rendellenességek (pl. Down-szindróma) következménye.
A 4-es típus a terhességi cukorbetegség, amely korábban nem cukorbeteg terhes nőknél fordul elő. A betegség általában elmúlik a szülés után, de később jelentkezik, és növeli a cukorbetegség kockázatát.
