A mesterséges intelligencia (AI) ígéretes eredményeket mutat a mellrák felderítésében, amelyet egyébként a radiológusok esetleg kihagynának – derült ki a legnagyobb ilyen jellegű tanulmányból.
Németországi kutatók felfedezték, hogy a mesterséges intelligencia képes helyesen felismerni az intervallumos emlőrákot, amely a rutinszerű szűrővizsgálatok (sok országban általában 24 hónap) között alakul ki, és amelyet nem vesznek észre, és hamis negatív eredményként diagnosztizálnak.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint 2020-ban világszerte 2,3 millió nőt diagnosztizáltak mellrákkal, és 685 000 nő halt meg ebben a betegségben.
A szakmailag lektorált tanulmány kimutatta, hogy az intervallumrákok körülbelül 16 százaléka valószínűleg látható egy korábbi szűrővizsgálat során, míg minden ötödik rákos megbetegedés túl finom lehet az emberi szem számára, és a radiológusok nem veszik észre, amit „minimális jeleknek” neveznek.
Az eredmények lehetőséget kínálnak arra, hogy a mesterséges intelligenciával végzett szűrés során több rákos megbetegedést fedezzenek fel, ami segíthet a mellrák korábbi felismerésében.
A Vara német deep-tech start-up vállalat az oldenburgi The Mammography Reference Centre North mammográfiai referenciaközponttal együttműködve végezte el a vizsgálatot. Az eredményeket a European Journal of Radiology című szaklapban tették közzé.
A Vara 2396 olyan nő szűrési mammográfiáját értékelte, akiknél később intervallumos rákot diagnosztizáltak.
A tanulmány megállapította, hogy a mesterséges intelligencia a mammográfián a téves negatív esetek 27,5 százalékát, a rák minimális jeleinek pedig alig több mint 12 százalékát képes felismerni és helyesen lokalizálni.
„Az intervallumrákok azok, amelyek spontán módon jelennek meg a szűrési intervallum alatt” – mondta Danalyn Byng, a Vara klinikai kutatásvezetője.
„Ami igazán érdekes volt, az az, hogy az algoritmus néhány mammográfiás felvétel esetében megnövekedett gyanúpontot adott, annak ellenére, hogy a szűréskor nem volt semmi a képen” – mondta az Euronews Nextnek.
Hogyan működik?
Elmondta, hogy a valódi intervallumrákos esetek 3 százalékában az algoritmus azt is helyesen tudja lokalizálni, hogy később hol fog megjelenni az emlőrák.
A tanulmány egy algoritmus segítségével dolgozott, amely a mammográfiákat három kategóriába tudja sorolni: rákgyanús, normális és nem bizalomgerjesztő. A rákgyanús és a nem bizalomgerjesztő vizsgálatokat továbbították a radiológusnak.
Annak érdekében, hogy a radiológus ne legyen elfogult, nem mondták meg nekik, hogy mely mammográfiák lehetnek rákosak. Ha a radiológus olyan előrejelzést tett, amellyel az algoritmus nem értett egyet, akkor az algoritmus csak ekkor adott riasztást.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a gépek felváltják a radiológusokat.
„Ez egy nagyon együttműködő megközelítés, ahol nem helyettesítjük teljesen a radiológusokat, de kiegészítjük a képességeiket, mivel az algoritmus, annak belső működése a bizalom koncepcióját használja” – mondta Byng.
Miért kulcsfontosságú a korai felismerés
A technológia ígéretesnek tartja az emlőrák korábbi diagnosztizálását, ami jobb eredményeket jelent a nők számára, nem csak a túlélés szempontjából, hanem a rák olyan stádiumban történő felfedezése szempontjából is, amikor az könnyebben kezelhető.
A korai felismerés a mellrák kezelését is megfizethetőbbé teheti az alacsonyabb jövedelmű országokban. A Vara egyelőre Németországban, Görögországban és Mexikóban dolgozik, de tervezi, hogy Ázsiában és Afrikában, valamint olyan helyeken is terjeszkedni fog, ahol a mellrákszűrés korlátozott.
„A Vara-t nagyon magasan képzett német radiológusok adatai alapján képezték ki és értékelték, és amikor más, kialakult mellrákszűrési programokkal nem rendelkező országokba megyünk. Vannak ugyan radiológusaik, de ezek a radiológusok nem biztos, hogy hozzászoktak az emlőrákszűrési feladatok elvégzéséhez” – mondta Byng.
„A célunk tehát az, hogy elhozzuk a technológiánkat és felhasználjuk azt a mellrákszűrés bevezetésére az országokba, hogy segítsük őket a mellrákszűrési programok felfuttatásában, mivel a népesség demográfiai összetétele ezekben az országokban valóban változik.
„A mellrák pedig a múltban talán nem volt ilyen fontos közegészségügyi kérdés. De ez most változik. És az elkövetkező években még gyorsabban fog változni” – mondta Byng.
