A nagy melegben különösen a tartós betegek és az idősek, valamint a gyerekek gondozása szükséges. De a magas hőmérséklet az egészséges felnőttekre is hatással lehet.
A hőhullám hatása a szervezetre
Hőguta: hőguta (banális hőguta) esetén az eszméletvesztés rövid: néhány pillanattól néhány percig tart, de soha nem hosszabb 15 percnél. Az ájulás előtt a beteg gyengeséget, hányingert, fülzúgást vagy homályos látást, valamint az egész test hirtelen izzadását tapasztalhatja.
A hőgutát a magas külső hőmérséklet okozta keringési zavarok okozzák: a szervezet a perifériás (a test középvonalától távolabb eső) erek kitágításával próbálja lehűteni magát, ami segít a hő átadásában. Ezzel egyidejűleg intenzív izzadás figyelhető meg. Az erre hajlamos egyéneknél ez a két tényező együttesen az agyi keringés átmeneti zavarát okozza, ami eszméletvesztéshez vezet.
Ha a szervezet nem tudja leadni a magas környezeti hőmérsékleten végzett nehéz fizikai munka által termelt hőt, a testhőmérséklet elérheti a 41 °C-ot, és hőguta alakulhat ki, kezdetben fejfájással, szédüléssel, hányingerrel, hányással, majd hosszan tartó expozíció esetén akár eszméletvesztéssel, kábultsággal vagy egyéb neurológiai tünetekkel.
Napszúrás: enyhe tünetek közé tartozik a fejfájás, szédülés, álmosság, hányinger, émelygés. A beteg kerüli a fényt, inkább hűvös, sötét szobában tartózkodik. Súlyos esetekben hirtelen és jelentősen megemelkedik a testhőmérséklet (akár 39-40 °C-ra). A súlyos fejfájás mellett a nyak hátsó részén merevség jelentkezik. A beteg tudata megzavarodhat, és elveszítheti az eszméletét. Csecsemőknél jellegzetes sírás, feszülés és a hám kitüremkedése jelentkezhet. A csecsemő még az enyhe fizikai ingerekre is erős védekező mozdulatokkal reagál.
A legfontosabb, hogy a beteget árnyékos helyre, lehetőleg hűvös szobába vigyük. A nyakra tett hideg vizes borogatás hatékony. A betegnek 30 fokos szögben megemelt felsőtesttel kell feküdnie, és kis kortyokban hűs folyadékot – lehetőleg vizet, soha nem alkoholos italokat – kell fogyasztania. Enyhe esetekben két-három napig tartó otthoni ágynyugalom javasolt, hűvös, sötét szobában, fénytől távol. Ha azonban a tünetek nem javulnak, vagy esetleg súlyosbodnak, kórházi kezelésre van szükség.
Dehidratáció: az izzadás folyadék- és elektrolit (só) veszteséghez és pótlás nélkül dehidratációhoz vezet (exszikkózis).
Vízmérgezés: a másik végletben az erős izzadás okozta só- és vízhiány a konyhasó pótlása nélküli magas folyadékbevitellel kombinálva úgynevezett vízmérgezést okozhat, amelynek vezető tünetei közé tartoznak a látászavarok és az izomgörcsök.
Hőkimerülés: a hőkimerülés egy olyan típus, amely hosszabb idő, általában több nap alatt alakul ki. A kiszáradás formáját a vízbevitel hiánya vagy fokozott vízvesztés (hányás, hasmenés) okozza. A sóhiányos forma általában az izzadás következtében alakul ki, azaz az izzadás intenzitását nem tudja ellensúlyozni a víz- és ásványi anyag bevitel. Fejfájás, szédülés, hányinger, hányás, ingerlékenység és gyengeség jelentkezhet. A pulzus szapora és szabálytalan. Kezdetben egyes kis izmok elszigetelt görcsei, később nagy, fájdalmas görcsök alakulnak ki.
Hőkimerülés: nagyfokú fizikai megterhelés következtében következik be, többnyire mérsékelten meleg (25-30 °C), párás környezetben. Gyakrabban fordul elő olyan embereknél, akik nincsenek hozzászokva a megerőltetéshez, és akik korábban kevés folyadékot fogyasztottak. Az idősek és a túlsúlyosak szintén veszélyeztetettek. A tünetek közé tartozik a bőséges izzadás, hányinger, hányás, szapora légzés, szapora pulzus. A beszéd és a járás károsodhat, és izomgörcsök léphetnek fel.
Mi a teendő az öntudatlan emberrel?
A beteget a lehető leghamarabb fektesd ágyba, lehetőleg hűvös, árnyékos, szellős helyre. Emeld fel kissé a lábait, és húzd őket maga alá. Lazítsd meg a ruházatát. Ha még nem tért magához, ellenőrizzük a légzését és a keringését (banális hőguta esetén normális). Ha a beteg elesett, ellenőrizd, hogy nem szenvedett-e súlyos sérüléseket.
Miután magához tért, maradj vele, és kérdezd meg, hogy megsérült-e, és hogy szüksége van-e segítségre.
Ha az eszméletvesztés negyed óránál tovább tart, vagy ha görcsrohamok jelentkeznek (akár az ájulás előtt, alatt vagy után), ha a beteg vizeletet vagy székletet ürít, ha az öntudatra térés után eszméletvesztés vagy beszédzavar jelentkezik, vagy bármilyen más rendellenes állapot – minden esetben a lehető leghamarabb fordulj orvoshoz, mert fennáll a lehetősége, hogy súlyosabb kiváltó ok áll a háttérben.
