Az ELKH-hoz tartozó MTA-PPKE Serdülőkori Fejlődés Kutatócsoportját Kovács Ilona akadémikus vezeti, és a serdülőkori fejlődés eddig feltáratlan területével, a biológiai életkor és a kognitív képességek kapcsolatával foglalkozik. Legújabb tanulmányukban, amelyet a Nature Scientific Reports című rangos folyóiratban publikáltak, kimutatták, hogy a serdülők kognitív képességeinek szintje nemcsak az életkorukkal, hanem a biológiai életkorukkal is összefügg, amelyet ultrahangos csontvizsgálattal lehet meghatározni.
Az eredmények többek között segíthetnek a serdülőkori pszichiátriai rendellenességek megértésében és kezelésében.
Az idő múlása mellett a serdülőkori fejlődés egyértelműen függ a pubertás kezdetétől is, és nagyfokú egyéni eltérésekkel jár. Ez ahhoz vezethet, hogy egy középiskola első évfolyamán a különböző testmagasságú, viselkedésű, szociális és érzelmi beállítottságú, valamint kognitív képességű tanulók széles skáláját láthatjuk. Annak ellenére, hogy a pubertás kezdete meghatározza mind az agyi, mind a viselkedésbeli fejlődési pályát, az eddigi kutatások kevéssé kontrollálták ezt a változót.
A biológiai érettség meghatározására korábban használt módszerek elavultak, és az életkor és a biológiai életkor szétválasztása nem valósult meg hatékonyan. A serdülők érettségi szintjét a másodlagos nemi jellegek vizuális értékelésével határozzák meg, ami nemcsak rendkívül szubjektív és pontatlan, hanem a vizsgált személy számára is kellemetlen lehet. A modern technikai eszközökkel azonban többféle módszer is létezik a biológiai életkor meghatározására, amelyek közül a kutatócsoport most az ultrahangos csontszkennelést választotta.
A csontkor a csontrendszer fejlődési állapotáról ad információt, amelyet a csontképző központok jelenléte, a csontok alakja és az alkarcsontok közép- és végízületeinek csontosodásának mértéke határoz meg. A csontok életkorának meghatározása ultrahangos műszerrel történik, amely nincs káros hatással a szervezetre. A módszerrel többek között nagy pontossággal meghatározható a serdülők várható testmagassága.
A csontkor meghatározáson átesett serdülők közül a kutatók azonos korú, de eltérő csontkorú, illetve fordítva, azonos csontkorú, de eltérő korú serdülőket választottak ki. Ezáltal létrejött az érés (csontkor) és a tapasztalat (életkor) közötti disszociáció (szétválasztás), amely lehetővé tette a kutatók számára, hogy külön-külön vizsgálják hatásukat.
A résztvevők kognitív teljesítményét egy komplex intelligenciateszt segítségével mérve megállapították, hogy a biológiai életkor igen jelentős hatással van mind az IQ-ra általában, mind pedig néhány speciális kognitív képességre.
Az eredmények azt mutatják, hogy egyazon korcsoporton belül az érettebb résztvevőknek magasabb a munkamemória és a feldolgozási sebesség, míg az azonos biológiai korú, idősebb résztvevőknek jobbak a verbális képességeik.
A kutatócsoport eredményei egyértelműen arra utalnak, hogy a csontkor ígéretes markere lehet a serdülőkori fejlődésnek a jövőbeni kutatások számára ezen a területen. Ez az első olyan projekt, mind nemzeti, mind nemzetközi szinten, amely egyértelműen elkülöníti az emberi serdülőkori fejlődés biológiai és tapasztalati elemeit, így pontosabb válaszokat adhat a serdülőkori fejlődéssel kapcsolatos kérdésekre.
Az alkalmazott módszer lehetővé teszi továbbá a különböző készségek érzékeny időszakainak megbízható azonosítását egyéni szinten, ami segít az adott készségekben való jártasság megszerzésének legmegfelelőbb időintervallum meghatározásában is. Ez hasznos lehet az egyénre szabott tantervek kidolgozásához, de a tehetséges serdülők kiválasztásához is a természettudományok, a zene és a sport területén.
Egy másik nagyon fontos tényező az agy serdülőkori sérülékenységével kapcsolatos, mivel számos pszichiátriai rendellenesség a gyermekkorból a felnőttkorba való átmenethez kapcsolódik. Ha a kutatók pontosabban meg tudják határozni ezt a sebezhető időszakot, akkor hozzájárulnak e rendellenességek megértéséhez, megelőzéséhez és kezeléséhez is.
