Hamarosan itt a nyár, és ismét itt az ideje, hogy hatékonyan és kíméletesen védjük bőrünket az UV-sugaraktól. Jó ötlet tehát felfrissíteni a nappal kapcsolatos ismereteinket.
Ki ne várná a jó időt? Több napsütéses órával, több idővel a szabadban, és több idővel, hogy a nap melengesse az arcodat? Bár a kora tavaszi UV-sugárzás Magyarországon jellemzően nem elég erős ahhoz, hogy maradandó károsodást okozzon bőrünkben, azért érdemes már ekkor gondoskodni a napvédelemről. Az azonban nem mindig ugyanaz, hogy milyen termékeket használunk erre a célra. A legfontosabb, hogy a bőrtípusunknak leginkább megfelelő fényvédőt válasszuk. Ahhoz, hogy ezt megtaláljuk, fontos, hogy ismerjük a termék címkéjén szereplő alapvető kifejezéseket.
Mi az a fizikai és kémiai szűrő?
A fényvédők használata nemcsak azért fontos, hogy megvédje bőrödet a kellemetlen leégéstől. A napfény – és vele együtt az UV-sugárzás – káros hatásai a bőr idő előtti öregedésétől kezdve a napallergián át a bőrrákig terjednek. Szerencsére a fényvédő termékek ma már sok helyen kaphatók: gyógyszertárakban, drogériákban és még a kisebb élelmiszerboltokban is. Ezeknek a termékeknek a választéka igen széles: arc- és szemránckrémek, ajakbalzsamok, napégető krémek vagy olajok, esetleg spray-k, habok, de még az önbarnító spray-k és a napozás utáni krémek is tartalmazhatnak fényvédőt. Sokan azonban elveszítik a fonalat, amikor a címkén megnézik, hogy egy termék tartalmaz-e fizikai és/vagy kémiai szűrőt.
Fontos tudni, hogy mind a fizikai, mind a kémiai szűrők célja a bőr védelme a káros UV-sugaraktól. Ezt azonban különböző módon teszik. A fizikai szűrős fényvédők nem szívódnak fel teljesen, hanem „beszivárognak” a bőrbe, és egy vékony védőréteget képeznek, amely visszaveri a káros UV-sugarakat. Emellett aktiválják a bőr természetes védekezőképességét. Ezek a tulajdonságok különösen hatékonnyá teszik őket az érzékeny bőr védelmében: nem véletlen, hogy ez a fajta fényvédő krém a legjobb választás kisgyermekek és az illatanyagokra allergiás emberek számára. A leggyakoribb fizikai szűrők közé két ásványi anyag, a titán-dioxid és a cink-oxid tartozik. A kémiai szűrők abban különböznek a fizikai szűrőktől, hogy alaposan felszívódjanak a bőrbe, és nem visszaverik, hanem egyszerűen „elnyelik” a káros UV-sugarakat, nem égető hővé és rádiófrekvenciává alakítva azokat. Ez utóbbiak nem hatnak azonnal a felvitel után, általában 20-30 percig tart, amíg felszívódnak a bőrbe.
UVA és UVB sugárzás
Az ultraibolya (UV) sugárzás veszélyes. Az expozíció időtartama és mértéke azonban – az évszaktól, a helytől, a földrajzi szélességtől és a napszaktól függően – nem azonos azzal, hogy UVA-, UVB- vagy UVC-sugárzásnak vagyunk-e kitéve. Mindegyik a bőr különböző rétegeit károsíthatja. Az ultraibolya sugárzás szabad szemmel nem látható, hullámhossza 400-780 nanométer. Az UVA-sugarak a nagy hullámhosszú tartományba tartoznak (400-315), az UVB-sugarak a közepes hullámhosszú tartományba (315-280), az UVC-sugarak pedig a rövid hullámhosszú tartományba (280-180). Ez utóbbiak nem érik el a földfelszínt, ezért nem károsítják bőrünket. A gyakorlatban azonban ez nem így van: ahol az ózonréteg elvékonyodott vagy károsodott, ott az UVC-sugárzás behatol.
Míg az UVA-sugarak körülbelül fele képes behatolni bőrünk mélyebb rétegébe, a dermiszbe, addig az UVB-sugarak körülbelül 85 százalékát a felhám teljesen elnyeli. Ez kiváltja a pigmentek képződését, ami napégést és barnulást jelent. Emellett az UVB-sugárzás nagymértékben felelős a rosszindulatú bőrdaganatok kialakulásáért, mivel hosszú távon rákkeltő hatású. Az UVA-sugarak a bőrbe mélyen behatolva oxidatív stresszt idéznek elő: hozzájárulnak a szabad gyökök képződéséhez, elősegítve a sejtek idő előtti öregedését. Az UVA-sugárzás bőrpírt is okozhat, de ez nem tartós – azaz nem okoz tartós barnulást -, és jellemzően néhány órán belül eltűnik. Hosszú távon az UVA-sugárzás azért is káros, mert rákkeltő.
Mit jelez az SPF?
Az SPF (Sun Protection Factor, azaz fényvédő faktor) a gyártók által a fényvédő faktor feltüntetésére használt kifejezés. Más szóval, ez az UVB-abszorpció mértékét jelenti, amellyel egy termék rendelkezik: mennyivel növeli a bőr természetes védekezőképességét. Az alacsony SPF-fel (például SPF 6) rendelkező termékek alacsonyabb, a közepes SPF-fel (SPF 15) rendelkező termékek közepes, a magas SPF-fel (SPF 30 vagy SPF 40) rendelkező termékek pedig erős védelmet nyújtanak. Az extra magas SPF 50-es fényvédő krémek hosszan tartó és hatékony védelmet nyújtanak a bőrnek az UVB sugarak ellen.
Fontos azonban azt is tudni, hogy a tényezőszám önmagában még nem garancia arra, hogy nem fogsz például leégni. Bőrünk fototípusától függően (az embereket a bőr érzékenysége szerint hat fototípusba sorolhatjuk) kell kiválasztani a legmegfelelőbb fényvédő faktorszámot, de számos más tényezőt is figyelembe kell venni. Például azt, hogy milyen évszakban vagyunk, mennyi időt töltesz a napon, milyen napszakban és pontosan hol tartózkodsz földrajzilag – a tengerparton vagy a hegyekben, az Egyenlítő közelében vagy a saját kertedben, szórt fényben. A minket érő UV-sugárzás mennyiségét ezek a tényezők befolyásolják. Azt is fontos megjegyezni, hogy a napvédő krémeket rendszeres időközönként újra kell kenni, különösen, ha vízben tartózkodsz, a maximális védelem érdekében.
Kékfény elleni védelem
Viszonylag keveset beszélnek a kék fény retinára gyakorolt káros hatásairól, pedig ez a fény gyakorlatilag egész évben, mindenhol jelen van. A napfény is tartalmaz kék fényt, csakúgy, mint az okostelefonok és laptopok képernyői, valamint a LED-lámpák által kibocsátott fény. A kékfény-védelmi címkével ellátott fényvédő termékeket pontosan úgy tervezték, hogy megakadályozzák a kék fény bőrre gyakorolt káros hatásait.
