A gyomorfájdalom, a puffadás és a fáradtság csak néhány azok közül, amelyekre figyelni kell, különösen az 50 év felettieknél. Itt részletezzük, mit kell tenned, ha úgy gondolod, hogy petefészekrákra utaló tüneteid vannak.
A betegség akkor fordul elő, amikor a petefészek abnormális sejtjei elszaporodnak, és daganatot hoznak létre, amely kezelés nélkül átterjedhet a test más részeire is. Ezt metasztatikus petefészekráknak nevezik.
A nők körülbelül 90 százaléka nincs tisztában a fő tünetekkel, ami azt jelenti, hogy gyakran egy későbbi szakaszban diagnosztizálják, ami csökkenti a kezelés hatékonyságát.
Melyek a petefészekrák leggyakoribb tünetei?
Az Ovarian Cancer Action jótékonysági szervezet négy fő tünetet azonosított, amelyekre figyelni kell, különösen az 50 év felettieknél.
Ezek:
- Tartós gyomorfájdalom
- Tartós puffadás
- Étkezési nehézségek és gyorsabb teltségérzet
- Gyakrabban kell mosdóba járni
További vörös zászlós tünetek közé tartozik az irritábilis bél szindróma, a petefészek-ciszták, a policisztás petefészek szindróma, a székelési szokások megváltozása, a fáradtság és a hátfájás. Fontos megjegyezni, hogy ezek a tünetek nem mindig a petefészekrák következményei.
A méhnyak-, bél- és emlőrákokkal ellentétben még mindig nincs megbízható, hatékony szűrőmódszer a petefészekrákra.
Mi a teendő, ha tünetei tartósak?
Ha súlyos, gyakori vagy a szokásostól eltérő tüneteket tapasztalsz, mielőbb kérj időpontot a háziorvosodhoz. Jegyezd fel a tüneteid, mert ez segít a háziorvosnak a gyorsabb diagnózis felállításában.
Ha nem kezelik, a daganat átterjedhet a test más részeire is, ezt metasztatikus petefészekráknak nevezik.
A petefészekrák nem okoz észrevehető tüneteket a korai stádiumban, az esetek mindössze 20 százalékát fedezik fel ebben a szakaszban.
Mi növeli a petefészekrák kockázatát?
A petefészekrák kialakulásának kockázata az életkorral növekszik, az Egyesült Királyságban az esetek több mint fele a 65 éven felettieknél alakul ki. Bárkinél, akinek petefészke van, petefészekrákot lehet diagnosztizálni, ideértve a nőket, a transzférfiakat, a nem bináris embereket és az interszexuális embereket is.
Azonban akkor nem vagy veszélyben, ha műtéten estél át a petefészkek eltávolítására.
Az NHS szerint nagyobb lehet a petefészekrák kialakulásának kockázata, ha:
- Bélrákod vagy mellrákod volt
- Egy hibás gént örököltél, például a Lynch-szindrómához kapcsolódó BRCA géneket
- Korábbi rákos megbetegedésed miatt sugárterápiás kezelést kaptál
- Endometriózis vodagy cukorbetegséged van
- Fiatalon kezdődött a menstruációd vagy későn estél át a menopauzán (55 év felett), vagy nem született gyermeked – mert ez azt jelentheti, hogy több petesejt szabadult fel
- Soha nem használtál hormonális fogamzásgátlást, például tablettát vagy implantátumot
- Hormonpótló terápiát (HRT) szedsz
- Túlsúlyos vagy
- Dohányzol
Lehetséges petefészekrák anélkül, hogy ezen kockázati tényezők bármelyike fennállna. Hasonlóképpen, ha ezen kockázati tényezők bármelyike fennáll, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy petefészekrák alakul ki. Ha a fenti tünetek bármelyikét gyakran tapasztalod, különösen, ha egy hónapban több mint 12 alkalommal, fordulj a háziorvosodhoz.
Az egészségügyi szolgálat olyan lehetőségeket javasol, amelyek csökkenthetik a petefészekrák kialakulásának esélyét, többek között:
- A dohányzás abbahagyása
- Maradj egészséges testsúlyban vagy fogyj le, ha túlsúlyos vagy
- Beszélgetés az orvossal a lehetséges vizsgálatokról vagy kezelésekről, mint például a hormonális fogamzásgátlás vagy a petefészkek eltávolítása, ha petefészekrák fordult elő a családodban