A lelki egészség az elmúlt másfél év stresszes eseményei miatt még inkább aggodalomra ad okot.
Ha meghalljuk az egészség szót, azonnal eszünkbe jut a vitaminhiány, a mozgás, a helyes táplálkozás és a testi betegségek, pedig ez a nagyon fontos feltétel még sok másból tevődik össze. Az egyik ilyen sarokkő a mentális egészségünk, amely témával szerencsére egyre többet foglalkozunk az elmúlt évtizedekben – de nem eleget.
Míg a testi egészséget mozgással, helyes étrenddel, diétával vagy orvosi segítséggel érik el, addig a mentálisat egészen más szemszögből kell szemlélni, ezért sokszor egyáltalán nem törődünk vele. De mi is ez pontosan?
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kijelentette, hogy ez egy jóléti állapot, amelyben az egyén tudatában van képességeinek, képes megbirkózni az élet nyomásával, hatékonyan dolgozni és hozzájárulni a közösséghez.
Mi fenyeget?
A koronavírus-járvány minden velejárója – bezárkózás, szorongás, aggodalom, betegség, találkozás hiánya, változó kapcsolatok, szinte állandó bizonytalanság – rányomta bélyegét az egész világ lelki állapotára. Volt jobb és volt már nehezebb időszak is a szigorú szabályok mellett, de bátran kijelenthető, hogy egy idő után a legintrovertáltabbak is végleges bezártságra találnak. Mások aggódnak a családjukért, barátaikért, vannak, akik lelkileg kibuknak, még sorolhatnánk őket. Páratlan veszteségeket szenvedtünk el, és nem csoda, hogy a lelki egészség fontossága újra felszínre került. Lássuk tehát, mitől függ lelki jólétünk, és mi fenyegeti azt különösen.
Az ember mögöttes pszichés állapota és az élet nehézségeivel való megbirkózása függ a családi környezetétől, gyermekkori élményeitől, a szülőkhöz való kötődéstől és az esetlegesen átélt traumáktól – ezen később már nem tudunk változtatni.
A magány (nem tévesztendő össze a magányossággal), az elszigeteltség, a beteljesülés hiánya, a szeretetteljes társas kapcsolatok is hatással lehetnek rá.
Gyász, hiányérzet – nem csak egy szeretett személy elvesztését gyászolhatjuk, például ha őszinte a kapcsolat, a szerelem végeként az emberek hasonlóan reagálnak.
A zaklatás a elterjedt az iskolákban, és néha nem igényel személyes jelenlétet, mivel bárki felhasználhatja a közösségi médiát ehhez, ám a mérgező munkahelyi légkör ugyanúgy megkeserítheti az életünket.
A munkanélküliség vagy az élet váratlan eseményei negatívan befolyásolhatják gondolkodásunkat.
Lehet, hogy nem is velünk történik meg, de az alvászavarok lelki problémákhoz is vezethetnek és fordítva – ha szorongással küzdünk, nehezebben alszunk el.
Valójában a túlzott ivás és drogfogyasztás nem igazán javít a helyzeten!
A mentális egészségügyi problémák, valamint a fizikai egészségügyi problémák eltérőek lehetnek. A szorongástól a pánikrohamig, a pánikbetegségen, a viselkedési zavarokon át a depresszióig, a bipoláris zavarig, az étkezési problémákig és még súlyosabb betegségekig terjednek. Ezek a problémák minden korcsoportot érintenek, de a 18 év alattiak esetében nagyobb aggodalomra ad okot. A világ serdülőinek körülbelül 14-15%-a szenved valamilyen mentális betegségben – derül ki az UNICEF „On my Mind – Improving, Protecting and Caring of Children’s Mental Health” című tanulmányából. Ez 166 millió embert jelent. Ezek a betegségek alapvetően megnehezítik a mindennapi életet, az egyén állapota könnyen romolhat, ha nem kezelik.
Fontos, hogy komolyan vegyük a mentális egészséget, a magunk és mások érdekében, és közösen megbizonyosodhatunk arról, hogy ez nem szégyellnivaló.
- Rendszeresen aludjunk eleget a megfelelő időben – lehetőleg éjszaka.
- Ne hagyd figyelmen kívül az étrendet – legyen az változatos, vitamindús, és ha nem vagy biztos benne, mi illik az életkorodhoz és a fizikai aktivitásodhoz, kérj szakértői tanácsot.
- Mozogj! Nem baj, ha nincs minden nap időd, vagy ha nem futsz öt mérföldet a környéken, de sok kis táv is nagyon sokat segít.
- Ha úgy érezzük, sokszor eluralkodik rajtunk a stressz, tanuljunk meg néhány stresszlevezető trükköt, vagy hívjuk segítségül a mozgást.
- Az önismeret fontos ahhoz, hogy tudatosítsuk erősségeinket és gyengeségeinket, és így barátok legyünk önmagunkkal. Ügyelj a belső hangra.
- Ha már van okostelefonod, használd azt a saját előnyödre, és keress mentális egészséggel kapcsolatos alkalmazásokat és oldalakat.
- Őrizd meg kapcsolataidat! Beszélgess, pletykálj, panaszkodj, sírj és dühöngj – együtt!
Bár itthon a legtöbb esetben tabunak számít a pszichiáter felkeresése („Nem vagyok őrült!”), szerencsére külföldön, főleg a tengerentúlon egyre gyakoribb – egy jó terapeuta segíthet megőrizni mentális egészségünket. Nem kell kitenni őt életünk minden szennyének, de miért ne kérhetnénk szakképzett terapeuta segítségét, ha úgy érezzük, egyedül nem tudjuk megcsinálni?
