A szívizomgyulladás ritka betegség, 2017-ben például 3,1 millió esetet diagnosztizáltak világszerte – derül ki a The Lancet szakmai kiadványból. Aktualitást ad azonban az a tény, hogy egyre inkább a Covid szövődményeként tekintenek rá. A név magáért beszél: ez a szívizom gyulladása, amely gyengíti és megnagyobbítja a szívet, és hegszövet képződik, ami megnehezíti a vérkeringést. De míg a szív- és érrendszeri betegségeket általában az idősebb emberek problémájának tekintik, a szívizomgyulladás bárkinél, még a gyermekeknél is előfordulhat. Valójában a fiatal, egészséges, sportos emberek gyakran vannak kitéve a kockázatnak, a férfiak pedig kétszer nagyobb eséllyel, mint a nők.
A szívizomgyulladást főként vírusfertőzések okozhatják, például a Covid. Maga a gyulladás megjelenhet az akut fázisban, de a fertőzés megszűnése után sokáig fennmaradhat. A baktériumok és más fertőzések, valamint a rák szívizomgyulladást okozhatnak, csakúgy, mint bizonyos mérgek. Ritkábban az autoimmun betegségek gyulladást is okozhatnak, ami gyorsabban súlyosbíthatja az állapotot, de korai felismerés esetén jól kezelhető.
A legnagyobb kihívás talán az, hogy a szívizomgyulladásnak gyakran nincsenek specifikus tünetei, sőt panaszai sem. Ha a tünetek megjelennek, azok gyakran magának a vírusfertőzésnek tulajdoníthatók, vagy más típusú szívbetegségre utalhatnak. Feltétlenül keresd fel a kezelőorvosodat, ha az alábbi panaszok bármelyike jelentkezik: influenzaszerű kimerültség, erős szívdobogás, szívritmuszavar, légszomj mozgás közben, légzési nehézség fekvéskor, mellkasi fájdalom, mellkasi nyomás, amely az egész testre kiterjedhet, ödéma megjelenése, ízületi fájdalom, zavartság, ájulás.
– A szívizomgyulladás diagnózisának felállításánál is fontos a kérdések feltevése, hiszen ha tudjuk, hogy a páciensnek a közelmúltban volt fertőzése, már mérlegelhetjük a betegséget – hangsúlyozza dr. Ferenczy Péter, a Szívközpont kardiológusa és diabetológus szakorvosa. – Ezek után elektrokardiogramra, ultrahangra, esetleg mellkasröntgenre, ritkán akár MRI-re is szükség lehet a pontos diagnózis felállításához. Bár a betegek többsége a felépülés után is teljes életet élhet, mégis fontos a szív munkájának támogatása gyógyszeres kezeléssel és kíméletes életmóddal a felépülés előtt – az aktív testmozgás még tünetmentes gyógyulás alatt sem javasolt – az esetleges szövődmények elkerülése érdekében.
Fejlődésüket számos tényező befolyásolhatja, mint például a szívizomgyulladás oka, az általános egészségi állapot és esetleg a már meglévő állapotok. A legtöbb esetben teljes gyógyulásra lehet számítani, de különösen kezeletlen állapotban szívelégtelenségre utaló tünetek, szívburokgyulladás, kardiomiopátia (a szívizom elvékonyodása) szívműködés romlásához és akár szívelégtelenséghez is vezethet. Előrehaladott esetekben a kezelés ritkán szívátültetést igényelhet.
A diagnózison és a kezelésen túlmenően nem lehet eléggé hangsúlyozni az egészséges életmód és a rendszeres testmozgás szívműködésre gyakorolt pozitív hatását – ha azonban a szívizom érintettsége (vagy annak gyanúja) vírusfertőzés után következik be, a legjobb egy előzetes szívvizsgálat.
