A légúti tünetek, mint a nyálkahártya irritáció, orrfolyás, tüsszögés és köhögés mellett az allergiás reakciók leggyakrabban bőrtüneteket, akut vagy visszatérő bőrgyulladást, bőrkiütést és viszketést okoznak. Ismerkedjünk meg ezekkel is!
Atópia
Az atópia genetikai hajlamot jelent. Az egyes allergiák kialakulásában a genetikai hajlam mellett számos egyéb tényező is közrejátszik, ilyenek például a különböző fertőzések, amelyek gyengíthetik a szervezet immunrendszerét, környezetszennyezés, táplálkozási és pszichiátriai tényezők szerepe.
Atópiás dermatitis
Az atópiás dermatitis az egyik leggyakoribb gyermekkori bőrbetegség. Érzékeny, száraz, hámló bőr, időszakos bőrgyulladás, hólyagok, nedves kiütések, intenzív viszketés jellemzi. A családi halmozódás és a szénanátha, az asztma, az allergiás nátha és a kötőhártya-gyulladás gyakori a betegek vagy más családtagok körében. Az ekcéma és ezen rendellenességek közötti kapcsolat nem világos. A betegséget egy genetikailag meghatározott immun-túlérzékenységi reakció okozza, amely a fehérvérsejtek úgynevezett T-sejtek aktivitásához vezet, ami bizonyos irritáló anyagok hatására bőrgyulladáshoz vezethet.
Az atópiás dermatitis az európai gyermekek 10%-át és a felnőttek 1-2%-át érinti. (A statisztikai adatok a betegségepizódok sokfélesége miatt bizonytalanok.) Általában az első életévben jelentkezik, és egy idő után (két éves kor, mások iskoláskorban vagy serdülőkorban) alábbhagy vagy megszűnik. Felnőttként kevesebben betegszenek meg, de általában súlyosabb tünetekről számolnak be.
Ajánló Mi az atópiás dermatitis?
Az atópiás dermatitis kialakulásában a genetikai hajlam mellett számos tényező is hozzájárul. Különös figyelmet kell fordítani a gyermekkori táplálkozásra: ha egy új élelmiszer bevezetésekor bőrtünetek alakulnak ki, akkor az ételallergiára is gondolni kell. Különösen a tojás, a tejtermékek, a hal, a búza, a diófélék és a földimogyoró, a paradicsom és a citrusfélék okoznak tüneteket az arra hajlamos embereknél. A környezeti hatások közül a leggyakoribb allergének (házi poratka, pollen) és fertőzések okozhatnak kiújulást, tünetek súlyosbodását. Az atópiás betegek ellátásában és kezelésében az egyik legfontosabb tényező, hogy a beteget a lehető legjobban megóvjuk ezektől a hatásoktól.
A betegség kialakulásában szerepet játszó egyéb nem genetikai tényezők közé tartozik a bőr diszfunkciója (csökkent faggyútermelés, száraz bőr, kiszáradás, csökkent viszketési küszöb). Jellemző pszichológiai tényezők: csökkent stressztűrés, zárkózottság, depressziós problémák. Az autonóm idegrendszer zavarai és az immunrendszer specifikus egyensúlyhiánya mindehhez vezethet: az immunrendszer allergiás reakciója fokozódik, de a kórokozókkal szembeni védekezése csökken.
Ahogyan az atópiás dermatitisnek is számos oka van, úgy annak kezelése is komplex, melynek elsődleges célja a tünetek megszüntetése vagy legalább enyhítése. A környezet gondos kialakításával csökkenthető az allergének kiváltó okai és forrásai (poratka elleni védekezés, pamutruházat, megfelelő párásítás, házi kedvencek otthonon kívül tartása stb.). Szükség esetén diéta is szükséges lehet. A kezelés másik alapja a rendszeres bőrápolás, amely pótolja (hidratálja) a bőr nedvességét, zsírozza a bőrt, csillapítja a viszketést és megelőzi a túlzott bőrfertőzést. A fénykezelés is jól működhet. A gyógyszerek is változatosak lehetnek, a beteg állapotától függően ma már elérhető néhány helyi és szájon át szedhető készítmény is a panaszok enyhítésére.
Ajánló Atópiás dermatitis kisgyermeknél
Kontaktekcéma
A kontakt ekcéma egy gyakori bőrbetegség, amelyet a késleltetett allergiás reakciók közé sorolnak. Ahogy a neve is sugallja, az ilyen típusú ekcéma esetén a bőr közvetlenül érintkezik, ami azt jelenti, hogy érintkezésbe kerül az allergénnel (az allergiát okozó anyaggal), és ott viszkető bőrgyulladás alakul ki. Amikor egy allergén érintkezik a bőrrel, reakció lép fel.
Gyakran nehéz meghatározni, hogy melyik anyag okozza a bajt, ami gondos megbeszélést igényel az orvos és a beteg között. Az allergének a leggyakoribb anyagok, mint például a nikkel és a króm a farmerekben, ékszerekben, fém és bőr óraszíjakon és -szíjakban, mesterséges szálak, például nejlon, gyógyszerek, például antibiotikumok vagy helyi érzéstelenítők, ragasztók, vegyszerek, cement stb., kozmetikumok, például arc-, kéz- és testápolók, samponok, hajfestékek, körömlakkok, púderek, rúzsok, fogkrémek stb.
Általában több „bőrteszt” szükséges az allergén azonosításához. Ebben a vizsgálatban a feltételezett allergén közvetlenül érintkezett a bőrrel, így az esetleges allergiás reakció kialakulásából következtetni lehetett az allergia típusára és mértékére.
Az ilyen típusú allergiás reakció általában 1-2 nappal az allergénnel való érintkezés után jelentkezik, néha akár 7-10 napig is. A bőr kipirosodik, megduzzad, majd hólyagok keletkeznek, amelyek kitörnek és szivárognak. Ezt a folyamatot intenzív viszketés kíséri. A tünetek az allergén megjelenése után néhány nappal súlyosbodhatnak. Több hétbe is telhet, amíg a tünetek teljesen eltűnnek. Míg az érintkezési problémák először ott jelentkeznek, ahol a bőr érintkezik az allergénnel, majd az átterjed a test más részeire.
Mint minden allergia esetében, itt is a legfontosabb, hogy megtaláljuk és minél jobban eltávolítsuk a tüneteket okozó allergént. A betegség egyetlen lehetséges gyógymódja a kiváltó allergén teljes megszüntetése, így a kontaktekcéma esetenként komoly munkahelyi problémákat is okozhat. Ez megtörténhet fodrászokkal, vegyipari dolgozókkal (festékek, ragasztók, gyógyszerek stb.) vagy kőművesekkel, és nem ritka, hogy valaki allergiás a cementben lévő krómra. Nem csoda, hogy a kontakt ekcéma nagy része foglalkozási megbetegedésnek számít.
Két kezelés létezik. Az egyik a helyi terápia, amelynek célja egyrészt a gyulladás csökkentése, másrészt a túlzott fertőzés elkerülése. Nedves, gyulladt területeken antiszeptikus hűsítő borogatást használhatsz. Utána következnek a gyulladáscsökkentők, amit szükség esetén fertőtlenítő ecsettel, kenőcsökkel vigyél fel. Egyes esetekben erősebb helyi gyulladáscsökkentő kezelésre van szükség.
A másik a helyi kezelés mellett a viszketés és az allergiás gyulladás csökkentését célzó belső kezelés, amely egy modern, második generációs, hosszú távon is adható, alvásmentes antihisztamin lehet. Természetesen csak orvos döntheti el, hogy melyik szakaszban mi a megfelelő.
Két formája ismert, a mérgező irritatív bőrgyulladás és az allergiás kontakt dermatitis.
Mérgező irritatív bőrgyulladás esetén az irritáló anyag a bőrön heveny gyulladást okoz, a bőr élénkpirossá, meleg tapintásúvá válik, ödéma miatt feszül, a felülete fényes. A magas gyulladás miatt hólyagok és nedvesség képződik, hámlás, égő, viszkető érzés kíséri.
Ajánló Így kell az ekcémát megelőzni!
A háztartásokban is széles körben használt vegyszerek, fémek és élelmiszer-adalékanyagok mérgező irritatív bőrgyulladást is okozhatnak, mint például a fémtárgyakban lévő nikkel, a ragasztók, a mosószerekben és kozmetikumokban használt vegyszerek, a cementben lévő króm, a gumikomponensek vagy a perui balzsam és a festék- és illatanyagok. Gyakori használat esetén a legenyhébb szappanok, tisztítószerek és bizonyos fémek is irritálhatják a bőrt. Az erős irritáló szerek, mint a savak, lúgok (például lefolyótisztítók) és szerves oldószerek (például aceton a körömlakklemosókban) perceken belül súlyos bőrelváltozásokat okozhatnak.
Allergiás kontakt dermatitis esetén egy anyag expozíciója (néha ez lehet az első néhány expozíció) még nem vált ki reakciót, de a következő expozíció 4-24 órán belül viszketést és dermatitist okozhat. Még az ekcéma kezelésére használt kenőcsök, krémek és turmixok is okozhatják ezt a reakciót.
Ha a bőrgyulladást a páciens napon töltött ideje okozza, miután egyes anyagok a bőrrel érintkeztek, fotoallergiás vagy fototoxikus kontakt ekcéma alakul ki. Ezt okozhatják: fényvédő, borotválkozás utáni krém, egyes parfümök, antibiotikumok, kátrány és olajok.
A csalánkiütés nagyon gyakori bőrsérülés. Nevét megjelenéséről kapta, amely a barátságtalan növény által okozott bőrtünetekre emlékeztet: meleg bőrpír, duzzanat, rózsaszínes, esetleg porcelánfehér csomók, erős viszketés. A legrosszabb esetben a kiütéseken és duzzanatokon kívül fulladás és eszméletvesztés is előfordulhat. A tünetek néhány órán vagy egy napon belül enyhülnek, de később kiújulhatnak. Az akut urticaria lehet allergén (amikor az ok allergiateszttel kimutatható) vagy nem allergén.
A gyógyszerek közé tartoznak az antibiotikumok, láz- és fájdalomcsillapítók, helyi érzéstelenítők, valamint olyan élelmiszerek, mint a málna, eper, őszibarack, tej, hal, tojás, mogyoró, dió stb., amelyek allergiás csalánkiütést okozhatnak. Más allergének, például méhcsípés, darázscsípés, belélegzett toll, por, lószőr és egyes bőrrel érintkező anyagok, például egyes kozmetikumok, akut csalánkiütést okozhatnak. Bizonyos gyógyszerek, röntgen-kontrasztanyagok és élelmiszerek azonban nem allergiás csalánkiütést is okozhatnak, ilyenkor a vizsgálat nem tudja azonosítani a kórokozót.
Ritkábban krónikus csalánkiütés fordulhat elő: ezekben az esetekben az allergén általában nehezebben észlelhető, vagy valamilyen külső fizikai hatás áll a háttérben: stressz, hideg, meleg, napfény, fizikai vagy szellemi megterhelésnek való kitettség. Az izzadás is krónikus csalánkiütéshez vezethet.
