Különféle mellékhatások léphetnek fel a leggyakrabban használt és vény nélkül kapható fájdalomcsillapítókkal. Így előzheted meg ezeket!
A paracetamolt, acetilszalicilsavat, ibuprofént, diklofenakot, dexketoprofent vagy naproxént tartalmazó gyógyszerek – a hatóanyagtól függően – szív- és érrendszeri, gyomor-bélrendszeri vagy májkárosodást okozhatnak, valamint a nyelőcsőben egyéb mellékhatásokat is okozhatnak. Mit tehetünk a mellékhatások elkerülése, vagy legalább a nem kívánt hatások minimalizálása érdekében?
A paracetamolt vagy ibuprofént tartalmazó kanalas vagy kúp formájú gyógyszerek már 3 hónapos kortól alkalmazhatók, míg az acetilszalicilsavas fájdalomcsillapítókat csak 12 éves kor felett szabad alkalmazni. Ez utóbbi esetében serdülőkorban alkalmazva fennáll a ritka, de rendkívül súlyos Reye-szindróma kialakulásának lehetősége.
A paracetamol kivételével szinte minden vény nélkül kapható fájdalomcsillapító vagy kapszula (pl. acetilszalicilsav, diklofenak, ibuprofen, dexketoprofen, naproxen) irritálhatja a gyomor-bélrendszert. Ha ezeket a tablettákat folyadék nélkül lenyelik, a nyelőcsőhöz vagy a gyomor nyálkahártyájához tapadhatnak, közvetlenül felsérthetik a nyálkahártyát, és akár vérzést is okozhatnak. Ennek a súlyos károsodásnak a valószínűsége jelentősen csökkenthető, ha éhgyomor helyett a fájdalomcsillapítót egy pohár vízzel veszed be. Kerüld tehát, hogy éhgyomorra szedd – függetlenül attól, hogy milyen erős a fejfájás vagy a menstruációs görcsök!
Számos fájdalomcsillapító hatóanyaghoz – diklofenakhoz, ibuprofenhez – szájon át bevehető készítmények is léteznek. Sportsérülésekkel járó ízületi kopási panaszok és mozgásszervi fájdalmak esetén előnyben részesítendők a helyi alkalmazásra szánt gélek, krémek vagy tapaszok. Sok esetben a helyi fájdalomcsillapítók ugyanolyan hatásosak, mint az orális gyógyszerek.
Megfigyelték, hogy a fájdalomcsillapítók számos mellékhatása dózisfüggő. Példa erre a paracetamol, ahol a napi 4000 mg-nál kisebb adagok biztonságosak a nem májbetegeknél, míg a napi 4000 mg feletti adagok májkárosodás kockázatával járnak.
Egy másik példa az ibuprofén, amely adagonként 200 mg, 400 mg, 600 mg vagy 800 mg hatóanyagot tartalmaz. Minél tovább szeded a nagy dózisú ibuprofént, annál nagyobb a gyomor-bélrendszeri mellékhatások és fekélyek kockázata. A fájdalom jellegétől függően a lehető legalacsonyabb adagot kell alkalmazni a lehető legrövidebb ideig. Ne felejtsük el, hogy ha a vény nélkül kapható fájdalomcsillapítók 5-7 napon belül nem hatnak, a fájdalom nem múlik, vagy súlyosbodik, feltétlenül fel kell keresni az orvost!
Ha valakinek tartós fájdalom miatt kell fájdalomcsillapítót és olyan gyógyszereket kell szednie, amelyeknek mellékhatásai vannak a gyomor-bél traktusban, az orvosok a gyomorsavtermelést elnyomó gyógyszert írhatnak fel a fájdalomcsillapító mellé. Ez csökkenti a fájdalomcsillapító mellékhatásainak kockázatát, bár a betegnek több gyógyszert kell szednie.
