A mai világban divatos azt mondani, hogy nem ünnepeljük a karácsonyt, így senki sem lepődik meg azon, hogy a húsvét is lassan kezd az egészségügyi szálloda- és panziótulajdonosok fesztiváljává válni.
A XXI. században a húsvéti marketing rossz volt a nők számára: ha egy kislány nem vallásos otthonban nőtt fel, a húsvét rosszat jelentett neki.
Nem csoda, ha úgy érzed a legjobb lenne minél messzebbre utazni, hogy ne kelljen készülődni, és véletlenül se jöjjenek locsolni. Ha húsvétkor nem locsolnak meg, elhervadhatunk, igaz? De miért?
A húsvét különleges ünnep, mert az ősi pogány szokások és hiedelmek a kereszténység legnagyobb ünnepével párosulnak. Ilyenkor emlékeznek Jézus halálára és feltámadására.
A tavaszi napéjegyenlőség összeköti a két hagyományt, ahogy a karácsony is a téli napfordulóra, a pogány Hanukára vezethető vissza. Bár a húsvéti dátumok eltérőek, hogy ne legyen olyan unalmas. A természet megújulása az emberek életére is kihat, ezért ősidők óta a tavasz, a szüret és az élet ünnepe.
A víz régóta fontos szerepet játszik az ünneplésben. Keresztény szokás szerint nagypénteken reggel jeges, szenteltvízben fürödnek a fiatalok. A Biblia szerint a rómaiak vízzel hintették meg azokat a nőket, akik hírt hoztak Jézus feltámadásáról. Húsvét hétfőn Magyarországon a XVII. század óta szokás a lányokat meglocsolni egy nagy vödör vízzel.
Ez egyrészt udvarlási gesztus, másrészt a termékenységhez kötődik, hogy a lányok ne száradjanak ki. A városban egy szolidabb forma terjedt el, bár nem teljesen a tisztaság kedvéért: a férfiak többnyire kölnit hordanak házról házra. Az öntözést jobb nem kihagyni, mert egyrészt lehet gesztus és becsületmozdulat is, jó szimbolikus hatással lehet termékenységedre és így nőiességedre is.
Miért a nyuszi tojja a tojást?
Etnológusok és valláskutatók sem találtak egyértelmű magyarázatot a kérdésre. A nyúl a mai napig fennmaradt, mint a szaporodás szimbóluma. Az egyik legenda Oster pogány istennőhöz kapcsolódik, aki annyira dühös volt egy madárra, amiért színes tojást tojt, hogy nyúllá változtatta.
Egy másik történet egy német szerzetes érdekes felfedezéséről szól, aki azt hitte, hogy nyulakról készült képeket láthat a húsvéti holdon. A szintén a németekkel kapcsolatos magyarázat az, hogy a gyöngytyúk és a nyúl szavakat eleinte összekeverték. A rejtélyek soha nem oldódnak meg. Csak szegény nyulak szegény kisgyermekek kezében nem értik, miért nem tudnak ugrálni a mezőn.
A tojás ajándékozása is ősi hagyomány, ahol az emberek egymást ajándékozzák az új élet és a termékenység szimbólumával. A keresztény hagyomány szerint, amikor Jézust keresztre feszítették, egy asszony állt a kereszt alatt tojással a kezében, és a tojáson Jézus élénkvörös vére csöpögött.
A piros szimbolikája is szorosan kapcsolódik a húsvéthoz, hiszen az életet és a szerelmet jelképezi, akárcsak a vér színe. Ezért adták a lányok valaha is a legszebb piros tojásokat szeretteiknek. Egy másik babona szerint a sok piros tojás bőséget hoz a házba.
