A húsvét, mint minden más ősi vallási és egyéb népi hagyomány, az elmúlt évtizedekben mélyreható változásokon ment keresztül, sőt elavultnak mondható. Szerencsére karácsony után a húsvét a következő ünnep, ami ugyan sokat változott, de városiasodó formában a mai napig is fontos ünnep.
Feltehetően ez a nagy Magyarország határain túlnyúlik ahol a külföldre szakadt magyar közösségek, családok hagyományaikat őrizve ünneplik a húsvétot, ha nem is évszázados formában.
A fontos napok közül az egyik legfontosabb ünnepünk a húsvét, Krisztus feltámadásának napja a keresztény egyházban, valamint a tavasz eljövetelének ünnepe. A húsvétot 40 napos nagyböjt előzi meg, amely hamvazószerdától húsvétvasárnapig tart, Jézus böjtjének és ugyanennyi ideig tartó szenvedésének tiszteletére.
A nagyböjt utolsó hete, más néven a nagyhét, a győztes jeruzsálemi invázió ünnepe. A magyar és európai keresztény hagyományokban a fesztivál egyes szakaszaiban elfogyasztott ételeknek a húsvéti ünnepek során különös jelentősége van. Az ilyenkor terítékre kerülő hagyományos ételek közül elsőként a nagycsütörtöki menüt kell megemlíteni.
Nem hiába nevezzük ezt a napot magyar nyelvjárásban zöldcsütörtöknek. Ekkor mutatkozik meg elsőként a tavaszi zöldfőzelékek fontos növénye, a spenót. Tejjel, egy kis fokhagymás fűszerrel és egy csipetnyi szerecsendióval készül. Bundás zsemlével tálalják.
Régebben azonban a böjti napokon csak kenyér, só és száraz növényi táplálék volt megengedett. Sok helyen még tejterméket sem fogyasztottak. Nem zsírral, hanem olajjal főztek, és néha különleges ételeket használtak a böjti étkezésekhez.
Nagypéntek Krisztus keresztre feszítésének napja. Ez a legszigorúbb böjti nap. A hagyományos családok számára csak hideg étel került az asztalra. Aszalt gyümölcsöt, savanyú káposztát és pattogatott kukoricát ettek.
Több hiedelem és szokás is a tavasz kezdetére utal. A patakokban és folyókban való fürdőzés és mosdás ismert leginkább, egészségügyi varázslat céllal. Különféle tilalmak is ismertek, mint pl.: szárnyas állatok levágása, szántás tilalma, mert aznap Jézus a föld mélyén volt.
Nagyszombaton a templom előtt vagy mellett tüzet gyújtottak. A templomokban a hatalmas húsvéti gyertyákat a szent láng vagy parázs gyújtotta meg. Sok ház fenntartotta azt a szokást, hogy nagycsütörtöktől nagyszombatig nem gyújtottak tüzet. Ezután a templomból a megszentelt tűz maradványait az emberek hazavitték, hogy az ünnepi ételt ezen készítsék el.
A feltámadási körmenet előtti éjszakán az ablakokban gyertyákat gyújtottak Krisztus feltámadásának jelképeként. Amikor hazajöttek a templomból, húsvéti sonkát vágtak.
Nem lenne húsvét sonka nélkül! Húsvétkor azonban nem a multikban vásárolt 10-20 dkg-os sonkakötegekről beszélünk. A húsvéti sonka jól megtermett hát vagy lapocka, amelyet megfelelően fűszereznek, pácolnak és füstölnek. A főtt tojás és a kolbász is kötelező. A füstölt lé ad a tojásnak rendkívül finom ízt. A frissen reszelt ecetes tormát, a holdreket és a zöldhagymát sem érdemes kihagyni.
Egyes vidékeken húsvét hétfő az emberi öröm világi ünnepe, vagy a húsvét másnapja elsősorban a fiatalok ünnepe.
