Az egzotikus országokba készülőknek érdemes megfogadniuk a bélfertőzés elkerülését szolgáló egészségügyi tanácsokat. Ha kutyával, macskával együtt utaznak, állatuk ellátása során is hasonló gondosságra van szükség, hiszen a trópusokon a csapvíz általában nem iható, s a forró klíma az élelmiszerek többségének gyors romlásával is növeli a fertőzésveszélyt.
A nyári melegben minden élelmiszer nagyon gyorsan romlik, ráadásul hogy a baktériumok szaporodási sebessége is felgyorsul. A fejlődő országokba látogatók közül csaknem minden második utazó megismerkedik azzal a kellemetlen „élménnyel”, amit az akár napokig is tartó utazási hasmenés (angolul: „traveller’s diarrhea”) jelent. Az eredmény: nagyfokú legyengülés.
A fertőzést nagy mennyiségű vizes széklet, émelygés, néha hányás jelzi. Gyakran társul hozzá hasi diszkomfort, puffadás, erőteljes bélmozgás, székletürítési inger, láz és gyengeség. Hirtelen kezdődik, s általában 3-4 nap múlva magától megszűnik. Az esetek egytizedében viszont egy hétnél tovább tart, ritkán egy hónapig, vagy annál hosszabb ideig is elhúzódik, kórokozótól függően.
A betegség forrása a széklettel szennyezett étel vagy ivóvíz. A nem megfelelően kezelt ételek, nyers húsok, csapvíz, jégkocka (akkor is ha alkoholba rakják), tej, tejtermék viheti át a kórokozókat. A „tiltó listán” szerepelnek még a hámozatlan gyümölcsök, majonéz, hideg szószok, salátás szendvicsek, s a fagylalt. Dobozos vagy palackozott ital, kávé, tea, jégkrém fogyasztása viszont már biztonságos. Még a szobában tartott kutya, macska is elkaphatja ezeket a fertőző ágenseket, hiszen mi magunk cipőtalpunkon az utcáról könnyen hazavihetjük őket. Állataink aztán a szőnyegről könnyen összeszedhetik, és nagyon könnyen megbetegszenek. A baktériumok közül az E. coli, a Staphylococcus, a Streptococcus, az Enterobacter, a Salmonella, a vírusok közül a parvo szokott nagy problémát okozni.
A baktériumok egy része toxint (méreganyagot) termel. A szervezet ezt észreveszi, és mihamarabb igyekszik tőle megszabadulni. Ezt legkönnyebben a bélperisztaltika (bélmozgás) felgyorsításával éri el, ugyanakkor a vastagbélbeli vízfelszívódásra már nem marad idő, és a széklet folyóssá válik. Természetesen a bélbeli emésztés sem lesz tökéletes, egyrészt, mert a felgyorsult bélmozgás miatt erre nincs idő, másrészt pedig azért, mert a „rossz” baktériumok elleni küzdelemben a „jók” is áldozatul esnek. A normális emésztési folyamathoz ugyanis a szervezetnek baktériumokra is szükség van.
Megelőzésként fontos bizonyos higiénés rendszabályok betartása: soha ne igyunk csapvizet, és ne adjunk állatainknak sem, különösen külföldön ne. Fogyasszunk palackozott vagy forralt vízzel készült italokat. Gyümölcsöt csak hámozva együnk, kerüljük a nyers zöldségféléket. Italunkba soha ne tegyünk jégkockát, mivel azt is csapvízből készítik.
A felmérések szerint Mexikó, Latin-Amerika, Kelet-Afrika (Kenya), India, Thaiföld fokozottan veszélyes a betegség szempontjából. Mérsékelten veszélyesek a dél-európai országok és néhány karibi sziget.
A kórkép súlyosságát alapvetően a folyadékvesztés mértéke határozza meg. Hasmenéskor azonban nemcsak folyadékot, hanem ásványi sókat is veszítünk. Állatok esetében enyhének tekinthető a só- és vízvesztés, ha a nyelv bevont, kissé tapadós, kifejezett szomjúságérzés van. Középsúlyos esetben a nyelv tapadós, a szemek besüppedtek, és a vizelet-elválasztás csökken, fiatal állatokban a bőr redőbe emelhető. A szívműködés szapora, a pulzus elnyomható, a légzésszám emelkedhet. Súlyos esetben (10 százalék körüli súlyvesztés) a bőr könnyen redőbe emelhető, a redő meg is marad, a szemek mélyen ülnek, a tekintet riadt, szaporább és mélyebb a légzés. A könny- és vizelet elválasztása megszűnik, a pulzus elnyomható.
A hasmenés kezelésekor sokszor alkalmazunk szájon keresztül antibiotikumokat, amik nemcsak a rossz, hanem a jó baktériumokat is megtizedelik. Ezért, ennek elkerülése érdekében úgynevezett probiotikumokat kell adagolni. Ezek por alakú készítmények, amelyek fele részben vitaminokat és szőlőcukrot, fele részben pedig emésztést elősegítő tejsavbaktériumokat tartalmaznak. Alkalmazásuk egyszerű: egy hétig naponta egyszer egy kávéskanálnyi port ennivalóba kell keverni, az egy hét leteltét követően pedig heti 2-3-szor lehet az adagolást megismételni. A por túladagolásától nem kell tartanunk, mivel nem tartalmaz antibiotikumot. A humán (emberi) étkezési célokra gyártott és élőkultúrát tartalmazó élelmiszereket (joghurt, kefir) kutyának, macskának hiába adjuk, mivel ezek az emberi bélflóra baktériumait tartalmazzák, s eltérnek az állat emésztőrendszerében lévőktől.
Étkezés szempontjából fontos a diéta, amit jó kondícióban lévő állatnál akár 1-2 napi koplaltatással is lehet kezdeni, de mindenképpen ügyelni kell a megfelelő folyadékellátásról, nehogy állatunk kiszáradjon. Különösen veszélyes a kiszáradás fiatal állatoknál, – ők ebbe bele is pusztulhatnak. Amennyiben a hasmenés profúzzá, vízszerűen folyékonnyá, és kifejezetten bűzössé, esetleg véressé válna, akkor viszont mindenképpen keressük fel állatorvosunkat. A kiszáradás elkerülésére infúziót kell bekötni, ezáltal nemcsak a folyadékot, hanem az elvesztegetett ionokat is pótolhatjuk.
Forrás: MTI
