A depresszió ma már elterjedt betegség, világszerte legalább 300 millió embert érint. A kezeletlen depresszió ördögi körhöz vezethet, amely rokkantsághoz, önfenntartási képtelenséghez és akár öngyilkossághoz is vezethet.
A múltban sokan azt hitték, hogy a depresszió inkább jellemhiba vagy gyengeség. Azonban több, mint egy kis zokogás vagy rossz hangulat.
Ma már köztudott, hogy a depresszió biológiai és neurobiokémiai hátterű betegség. A hangulatzavar legsúlyosabb formája, és a hangulaton kívül hatással van a páciens közérzetére, gondolataira, érzéseire, viselkedésére és fizikai állapotára is. Bár az ok ismeretlen, jól kezelhető betegség.
Néha stresszes életesemények válthatják ki a depresszió kialakulását, de megtörténhet minden megelőzhető, azonosítható ok nélkül.
Jelenleg nincs ismert egyetlen oka a depressziónak. Lehet, hogy nem lehet minden típusú depressziót egy okra visszavezetni, de a genetikai hajlam és a környezeti hatások kombinációja hozzájárul a kialakulásához.
Biológiai szempontból a depresszió kialakulása többféle mechanizmussal is összefüggésbe hozható, amelyek egymástól függőek és elválaszthatatlanok. A cirkadián ritmusok megzavarása vagy megváltoztatása egyre gyakoribb egészségügyi probléma a mai világban, de ennek genetikai alapja is van.
A hosszan tartó stressz vagy a hirtelen fellépő stresszes állapotok depresszióhoz vezethetnek, ha az ember ritmusa drámaian megváltozik.
Bizonyos gyógyszerek hosszú távú alkalmazása is hozzájárulhat a mentális betegséghez.
Az olyan krónikus betegségek, mint a szívbetegség, a stroke, a cukorbetegség, a rák vagy az Alzheimer-kór, növelhetik a depresszió kockázatát. A pajzsmirigy alulműködése szintén ok lehet.
Bizonyos személyiségjegyek, mint például az alacsony önbecsülés, a függetlenség, a kritikus és önkritikus hajlamok, a pesszimizmus és a stresszkezelési nehézségek miatt nagyobb valószínűséggel alakul ki depresszió.
