Hazánk területének legnagyobb részén csekély jódtartalmú vizet isznak az emberek. Ez is hozzájárul, hogy igen sokan szenvednek pajzsmirigy-betegségben, csak Kelet-Magyarország középső részén található az ivóvízben elegendő mennyiségű – literenként legalább 50 mikrogramm – másutt az orvosok szerint mindenütt elengedhetetlen a jódbevitel pótlása.
– Miért van szüksége jódra szervezetünknek? – kérdeztük dr. Ágoston Annamária belgyógyász endokrinológus (belső elválasztású mirigyekkel foglalkozó orvos) főorvost, a Fővárosi Szent Imre Kórház IV. sz. belgyógyászata Pajzsmirigy szakrendelésének a vezetőjét.
– A pajzsmirigy szervezetünk belső elválasztású mirigyrendszerének egyik tagja, mely a szükségletnek megfelelően termel és juttatja a vérbe és a különböző szövetekbe a hormonját. A pajzsmirigy hormonok nélkülözhetetlen építőanyaga a jód, amiből az életkortól függően napi 100-200 mikrogrammnyi mennyiségre van szüksége a szervezetnek. Enélkül a szervezet nem tud elegendő mennyiségű pajzsmirigy-hormont termelni, ennek pedig a szervezet anyagcsere folyamatainak a megromlása lesz a következménye. Ezek a hormonok szabályozzák az agy és idegrendszer, a szív és keringés, a gyomor- és béltraktus, a férfi és a női ivarszervek, a bőr és a haj, a csontok fejlődését és működését. A pajzsmirigy tevékenységének károsodásakor súlyos betegségek alakulhatnak ki, a pajzsmirigyhormonok veleszületett hiánya pedig a kreténizmusnak nevezett törpenövéssel és mozgászavarral együttjáró szellemi visszamaradottságért felelős.
Jól szervezett pajzsmirigy-gondozó hálózat
A főorvos-asszony rámutatott, hogy a felnőtteknél is komoly problémákat okoz a jódhiányból származó pajzsmirigy-működési zavar. Ebből adódnak a koncentrálási problémák, de szerepet játszik a jódhiány a depresszió, a magas vérnyomás, a lassú pulzusszám, az érelmeszesedés, a bélműködési zavarok, a termékenységi zavarok, a csökkent potencia és nemi vágy, a hűvös, száraz bőr és szerepe lehet a hajhullás kialakulásában is.
A csökkent jódbevitel következtében először megnövekszik a pajzsmirigy. Ennek látható jele a nyakon, az ádámcsutka alatti „kidudorodás”, más néven strúma. Ez nyomhatja a nyelőcsövet, a légcsövet, ezáltal légzési és nyelési zavarokat okozhat. Jód pótlásával, előrehaladottabb állapotban műtéttel gyógyítják. Ha huzamosabb ideig nem kap elég jódot a szervezet, a pajzsmirigyben ún. göbök alakulhatnak ki, és a pajzsmirigy működése károsan lecsökkenhet, ami ugyancsak kellemetlen tünetekkel: aluszékonysággal, lassuló gondolkodással és reakciókkal, a hang mélyülésével járhat.
A pajzsmirigybetegek ellátása jól szervezett, nemcsak a fővárosban, hanem vidéken is. Debrecenben, Szegeden, az Orvostudományi Egyetem klinikáján és minden nagyobb városban endokrinológiai-pajzsmirigyre szakosodott központok működnek. Példaértékű az is, hogy minden újszülöttet megszűrnek közvetlenül a születés után, vérből történő vizsgálattal, és ha pajzsmirigyműködés-elégtelenséget észlelnek, három héten belül elkezdik a hormonpótlást.
– Kívánatos lenne – hangsúlyozza a főorvos asszony -, hogy minden háztartásban jódozott sót használjanak. Ezáltal lényegesen csökkenne a pajzsmirigy betegek száma. Különösen fontos a megfelelő jódellátása a csecsemőknél (50-80 milligramm), a kisgyermekeknél (100-200 milligramm), akiknek a normális testi és szellemi fejlődését veszélyezteti a jódhiány, továbbá a terheseknél és a szoptató anyáknál (230-260 milligramm), akik a jódhiányt átvihetik a magzatra. De szükséges a fiatal és középkorúaknál, a változó korban lévőknél és az időseknél a 200 milligramm bevitele a betegség elkerülése érdekében. Mindenkinek ajánlható a jódtartalmú ételek fogyasztása is, ilyenek a tengeri halak; a lazac, a lepényhal, s a tengeri kagylók is.
Forrás: MTI
