Minden ötödik fiatal igénybe veszi a közétkeztetés egyik vagy másik formáját. Az ellátás ugyan szervezett, a kívánalmaknak megfelelő étrend azonban legtöbbször csak vágyálom, s ezt éppen a fiatal szervezet sínyli meg leginkább.
Mit esznek a gyerekeink? A kérdés aktuális, különösképpen most, mikor az egészséges táplálkozás nemzeti programja van készülőben és a fiatalkori táplálkozás hatásai az egész életre kihatnak. A lakosság 20 százaléka, 2 millió gyerek vesz részt a közétkeztetés valamilyen formájában. Dr. Greiner Erika, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI)főosztályvezető főorvosa így részletezi az alapadatot:
– A 2003-as statisztikai adatok szerint 33l ezer 707 óvodás, azaz az óvodások 97 százaléka és 930 ezer 386 általános iskolás, vagyis az e csoportba tartozók 19,4 százaléka részesült közétkeztetésben, a középiskolásoknak pedig 20 százaléka. A közösségben történő étkeztetésnek nem csak az a célja, hogy az alapvető szükségletnek megfeleljen, hanem ezeken a helyeken ismerik meg a gyerekek a helyes táplálkozási szokásokat, az étkezés közbeni kulturált magatartás szabályait is. Más országokkal történő összehasonlítás alapján megállapítható, hogy a jó fél évszázada működő szervezett gyermekétkeztetésünk felépítése megfelel a követelményeknek, a gyakorlat viszont még sok kívánnivalót hagy. A hetvenes évektől kezdve a gyereklétszám csökkenése egyes időszakokban drasztikus mértéket öltött, a felnőttek munkahelyi étkeztetése viszont fogyatkozik. Így adódott a lehetőség arra, hogy a felnőttek egy része is bekerüljön a gyermekélelmezési rendszerbe. Ennek következtében a 3 és 70 éves kor közöttiek sok helyen ugyanazt eszik, holott nem ugyanarra lenne a szervezetüknek szüksége – tette hozzá a főorvosasszony.
Egy l999-ből származó rendelet – amit a Gazdasági, az Egészségügyi és Földművelésügyi Minisztérium közösen jegyzett -, szabályozza a közétkeztetésben érvényes energia és tápanyag-ajánlást. Ez szolgál útmutatóként az élelmezésvezetők számára, s fontos támpontja az élelmezésre fordítható pénzügyi kalkulációnak is.
Napjainkban tíz nagyvállalat látja el országosan a közétkeztetés feladatát. Valamennyien pályázati rendszerben nyerték el a megbízatást, ám e pályázatok szépséghibája, hogy hogy a bírálóbizottságokban nem volt dietetikus szakember és a megnyert pályázat után senkinek sem dolga nyomon követni, hogy vajon betartják-e a cégek a pályázatban meghatározott követelményeket. Az is gond, hogy a fenntartók, legtöbb esetben az önkormányzatok, nem rendelkeznek kellő anyagi fedezettel és nem sokat „adnak” a konyhákra, azok felszerelésére, az étkezési helyekre, körülményekre, márpedig ez a táplálkozási rizikótényezők egyik forrása.
Hiányzó tápanyagok
Tény, hogy kevés zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak a gyerekek, ezért nem jut a szervezetükbe megfelelő mennyiségben antioxidáns, flavonid, ásványi anyag, növényi rost, pedig ezek a szervezet fontos építőanyagai és az immunrendszer erősítői. De nem kapnak elegendő tejterméket sem, ezért a D-vitamin és a kálium sem kerül a szükséges mennyiségben szervezetükbe. A halban található Omega-3 zsírsavat, valamint a teljes kiőrlésű gabonákat is nélkülözi azoknak a szervezete, akiknek napi táplálkozása a gyermekélelmezésre épül. Sok viszont a húsféle, ami a koleszterinszint emeléséhez vezet, a túlzott zsírsav- és nátriumbevitelt segíti elő. Gyakran használnak a konyhákon úgynevezett kényelmi termékeket, levesporokat, pörkölt és egyéb alapokat, amelyek sósak, nem kedvező összetételűek – ráadásul egyhangúvá teszik az étlapot.
Dr. Greiner Erika arra figyelmeztet, hogy a szakemberek kidolgozták a 4-6 és 6-14 éves korú gyermekek optimális étrendjét. (Ezt az ajánlást meg lehet találni az Egészségügyi Minisztérium honlapján). Egyre több helyen igénylik a diétás gyerekétkeztetést, mert sok a cukorbeteg, lisztérzékeny, tejre és tojásra allergiás gyerek, akiknek másként kell étkezni. A speciális táplálkozási igények megfelelő ellátásához minden esetben dietetikus közreműködését is meg kell követelni.
Az időszakos ellenőrzések nem jelentenek garanciát arra, hogy minden közétkeztető cég betartja a szabályokat, utasításokat. Amíg az iskolai büfék kínálatában főszereplő a csoki, az édes sütemény, a cukrozott üdítő, a kóla, amíg a médiában is főként ezeket ajánlják a reklámklipek a gyerekeknek, addig csak óhaj lehet, hogy a gyerekek az egészséges étrendhez szokjanak.
Forrás: MTI
