A kövérség népbetegség. Küzdünk is ellene, nem mindig a legokosabb módon. Csodaszereknek kikiáltott tablettákban, kapszulákban, módszerekben bízunk, pedig hasznosabb volna figyelni az orvosok véleményére: biztos eredményt csakis az ésszerű étrendi és életmód-változtatástól várhatunk.
Molett, teltkarcsú, duci. Ilyen jelzőkkel illeti a köznyelv a kissé termetes hölgyeket, akiket a divatszakma nemes egyszerűséggel XXXL-méretűként tart számon. Természetesen túlsúlyos urakra is előszeretettel ráaggatják a „pocakos, pufi, dagi” meghatározást, ha szemmel láthatóan túllépték az ideális súlyhatárt.
– Orvosi szempontból ki nevezhető túlsúlyosnak? – kérdeztük dr. Salamon Ferenc főorvost, a Szent János kórház belgyógyászát, akinek osztályán a súlyfelesleg problémáival is foglalkoznak.
– Mi mást értünk súlyfeleslegen, mint az átlagember és a divatdiktátorok. A divatideál ugyanis koronként változik, hol a karcsú, sőt, a csontsovány, hol meg a rubensi idomokkal megáldott telt alkat az éppen aktuális szépségeszmény. Ám az egészségügyben nem szépségideálokat kreálunk, hanem egészségmegőrzésre törekszünk. Hogy ki számít ilyen szempontból kövérnek, túlsúlyosnak, arra egyértelmű választ ad a ma is érvényes klasszikus módszer, vagyis a testtömeg-index kiszámítása. Bárki könnyen meggyőződhet saját ideális súlyáról, ha a testmagasságából levon százat és abból még tíz százalékot. Ha ennél 25 százalékkal több a súlya, az már figyelmet érdemel és minél nagyobb ez a százalék, aszerint beszélünk túlsúlyos, elhízott, kórosan elhízott páciensről – magyarázza a főorvos.
A civilizált életforma egyik legfőbb veszélye az elhízás. Európa lakosságának mintegy negyede szenved súlyfeleslegtől, kóros elhízottságtól, és egyre többen kerülnek a veszélyeztetett kategóriába. Kezelésük nagymértékben megnöveli az egészségügyi kiadásokat. Mert az XXXL-méret zsírtöbblete nem csupán esztétikai kategória, hanem komoly egészségügyi probléma is. Az elhízás gyakori kísérőjelenségei a szív- és érrendszeri problémák, a magas vérnyomás, a cukorbaj, előfordulhatnak különféle anyagcsere-zavarok, daganatos betegségek, idegrendszeri zavarok, alvászavar, mozgásszervi elváltozások, nagyobb a túlsúlyos emberek baleseti kockázata, de a túlzott kövérség önmagában is rizikófaktornak számít.
– Mit lehet tenni a súlyfelesleg megszüntetése érdekében?
Jön a jo-jó effektus
– Frappáns, de népszerűtlen válasz lenne, hogy nem kell annyit enni. Sok igazság van benne, mert egyszerűbb ideális testsúlyúnak maradni, mint a felszedett felesleges kilóktól megszabadulni. Persze van genetikai eredetű kövérség, és különféle betegség okozta túlsúly is, ezért mindig orvosnak kell eldönteni, hogy kinek mi az ideális terápia, szinte személyre szabottan – figyelmeztet Salamon doktor.
Az orvostudományban pontosan meghatározott, hogy mikor szükséges és lehetséges a túlsúlyos, vagy kövér ember fogyasztását gyógyszerrel támogatni, alapos vizsgálatok után. Jelenleg, két, csak vényre kapható készítmény van forgalomban. Egyik a telítettség érzetét csökkenti, a véráramlás közvetítésével, a központi idegrendszerben fejtve ki hatását. A másik gyógyszer hatóanyaga közvetlenül a bélcsatornában gátolja a táplálékkal elfogyasztott zsírok felszívódását.
Ha valaki erős akaratú és képes önmaga korrigálni súlyának alakulását, jó, ha tudja, hogy 1 gramm zsír 9 kalóriát tartalmaz, tehát 1 kiló zsír 9 ezer kalóriát jelent. A napi élethez általában 1200-1500 kalóriát kell elfogyasztani. Ennek alapján könnyen kiszámítható: ha valaki 6 napon át semmit nem eszik, akkor fogyaszt el tartalékából 1 kilónyi zsírt. A kövérség betegség, megszüntetéséért meg kell küzdeni, magától nem múlik el.
– A sokféle reklámozott „csodaszer” mennyire segít ebben?
– Viszi a hiszékenyek pénzét, de megmaradnak a felesleges kilók. Ezek a szerek orvosi szempontból csupán „technikai trükköknek” számítanak. Mi is tudunk ezekről a bio-bogyókról, kapszulákról, tablettákról, tapaszokról, vércsoport diétáról, akupunktúráról, testkontrollról, masszázsról, tornáról, a kozmetikai jellegű műtétekről, zsírleszívásról és egyebekről, de tartós eredményt még egyik módszer sem bizonyított. Némelyik ugyan reményt nyújt kezdetben a látványos és gyors súlyleadásra, és jó esetben nem okoz komoly zavart a szervezetben. Ám utána jön az úgynevezett „jojó” effektus, amikor a páciens jobban hízik, mint a „csodaszer” használata előtt.
– Akkor végső soron mi hozhat megnyugtató megoldást a túlsúllyal küzdők számára?
– Ha már bizonyított a kóros túlsúly, csak az okos fogyókúra segít és ez egyértelműen életmód-váltást jelent. Mértékletes, odafigyelő étkezést, semmiképpen nem aszkétikus koplalást. Vitaminban, rostokban gazdag étrendet, megfelelő mennyiségű folyadékbevitelt, rendszeres mozgást, fizikai aktivitást, türelmet, kitartást, együttműködést a kezelőorvossal.
Forrás: MTI
