2017-ben kezdték meg annak, a magyar kutatók által fejlesztett, gyógyszerjelölt molekulának a klinikai vizsgálatait, amelytől a humán leukémia kezelésében várnak eredményeket.
Blaskó Gábor akadémikus, a kutatásokat vezető Servier Kutatóintézet Zrt. alapító igazgatója az M1 aktuális csatorna műsorában elmondta, hogy a 2008-ban létrehozott intézet munkájának 80 százalékát a rákellenes gyógyszerek kutatása teszi ki, és most sikerült egy olyan molekulát előállítani, amelynek kémiai tulajdonságai teljesen tisztázottak, biológiai szempontból pedig igen előnyös tulajdonságokat mutat abban a tekintetben, hogy alkalmas legyen a humán leukémia gyógyítására.
Mint mondta, a szervezet egy nagyon bonyolult, de logikusan működő rendszer, amelyben rendkívül sok sejt található, és ha ezek meghibásodnak, elöregednek vagy megsérülnek, a szervezet halálra ítéli őket, kirakja az élő szervezetből és egy újat szintetizál a helyébe. „A mi gyógyszerjelölt molekulánk megpróbálja azt, hogy a tumoros sejtek öngyilkosságát vagy gyilkosságát befolyásolja oly módon, hogy a tumoros sejtek elpusztítása minél nagyobb fokú legyen, tehát a tumor vagy visszafejlődjön, vagy optimális esetben el is tűnjön” – fejtette ki.
A mostani kutatás célpontjai azok a fehérjék, amelyek ezeket a folyamatokat felgyorsítják vagy lelassítják. Amennyiben a kutatók be tudnak avatkozni úgy, hogy a rossz sejteket védő fehérjék aktivitását csökkentsék, akkor befolyásolhatják a sejtek halálát, így előidézhetik a tumoros sejtek elpusztítását.
A kutató szerint gyógyszerjelölt molekulájuk várhatóan elsősorban a humán leukémia ellen lesz hatásos, és a klinikai vizsgálatoknak is elsősorban ez az irányuk. Ugyanakkor az előzetes állatkísérletek azt mutatják, hogy kombinációban más rákellenes szerekkel, azok aktivitását megnövelve, talán más típusú tumoros daganatok ellen is felhasználható lesz.
A 2017-ben kezdődő humán klinikai vizsgálatok első fázisában az úgynevezett humán toleranciát nézték, azt, hogy bírja-e az adott molekulát a szervezet. A vizsgálatok második fázisában egy kis populációjú betegcsoporton nézték meg, hat-e a molekula, a harmadik fázisban pedig ugyanennek a megismétlése történt, csak betegek ezrein, egy több országot átfogó, multicentrumos klinikai vizsgálatban.
Forrás: MTI
