A piszkos pénz mítoszát cáfolta meg egy ausztrál kutató, aki vizsgálódásai során igen kevés kórokozót talált bankjegyeken és a pénzérméken.
Frank Vriesekoop, a University of Ballarat kutatója a kisebb boltokban, kávézókban visszajáróként kapott papírpénzt és aprót vette górcső alá – olvasható a Membrana című orosz hírportálon.
A fémpénzeken lévő baktériumokat, vírusokat és egyéb „fenevadakat” hangrezgés segítségével távolította el, majd akkurátusan megszámlálta a mikroorganizmusokat. Mint kiderült, négyzetcentiméterként átlagosan mindössze 1-2 kórokozó szennyezte a fémpénzt, néhány érme pedig teljesen steril volt, legalábbis Frank Vriesekoop állítása szerint.
A jelenséget a kutató azzal magyarázza, hogy a nikkel, alumínium és bronz ötvözetéből készült pénzérmék toxikusak lehetnek a kórokozók számára.
A papírpénz esetében egészen más eljárást alkalmazott a tudós: a bankjegyeket egy miniatűr „mosógépben” kimosta, majd az így nyert folyadékot bakteriológiai elemzésnek vetette alá. A papírpénz valamivel szennyezettebbnek bizonyult, ugyanis akár több tucat mikroorganizmus is tanyázott négyzetcentiméterenként a bankjegyeken.
Ami az összetételt illeti, akadt coli-baktérium és Salmonella, Staphylococcus, és gyomormérgezést kiváltó Bacillus cereus, s találtak antibiotikumokkal szemben rezisztens kórokozókat is.
Frank Vriesekoop most azt szeretné kideríteni, hogy képesek-e a mikroorganizmusok szaporodni a pénzen, függenek-e életfunkcióik a bankjegy, vagy fémpénz felületétől, valamint azt, hogy más valutákkal összehasonlítva több, vagy kevesebb kórokozó szennyezi az ausztrál dollárt.
Forrás: MTI
