Napi tennivalóink, útjaink során öltözékünkön, de szabadon hagyott testrészeinken is megtelepednek a mikroorganizmusok. Közöttük igen sok a kórokozó, amelyek ellen a szokásos, felületes tisztálkodás nem eléggé hatékony fegyver. Milyen veszélyekre kell figyelnünk?
Bár észrevétlenül aprók, megkeseríthetik életünket a baktériumok, bacilusok. Ott is előfordulnak, ahol legkevésbé gondolnánk: a buszok kapaszkodóin, a bevásárlókocsi fogantyúján, az internetes kávézó számítógépes egerén – sőt, még a kezelőorvosunk nyakkendőjén is.
Hotelmenedzserek körében anekdotaként kering az amerikai Mr. Blumenthal esete, aki annyira félt a bacilusoktól, hogy a szobája körüli összes többi szobát is mindig kivette. Pedig ő még nem ismerhette a döbbenetes eredményét annak a vizsgálatnak, melyet Angliában végeztek egészségügyi szakemberek nemrégiben. Egy angliai söröző asztalán talált mogyoróstál rágcsálnivaló tartalmát alaposan megvizsgálva 12-féle vizeletnyomot fedeztek fel a mogyorószemeken, vagyis legalább ennyi vendég nem mosott kezet vécéhasználat után, s így nyúlt a tálba.
Egy dél-koreai egészségügyi felmérésből az derült ki, hogy a bevásárlókocsik fogantyúin van a legtöbb baktérium: négyzetcentiméterenként 1100 baktériumkolóniára bukkantak e bevásárlókocsik tolórudacskáján. A kétes második helyen egy internetes kávézóban használt számítógép egere végzett 690, a harmadikon a buszok kapaszkodói 380 kolóniával. A nyilvános vécék kilincsein 340 baciluskolóniát találtak.
E láthatatlan fertőzésbázisok ellen gyakori és alapos kézmosással védekezhetünk a leghatékonyabban. Egy amerikai iskolában egy héten át, kétóránként kellett kezet mosnia háromszáz első osztályos gyereknek. Az eredmény látványos volt: jelentősen csökkentek a hiányzások, és felére csökkent az emésztési zavarokkal kínlódók száma is.
Bacilusok – például szalmonella – okozta betegségeket a mikrohullámon elkészített ételektől is kaphatunk, mivel a készítés során keletkező hő sokszor nem elég ahhoz, hogy elpusztítsa ezeket a veszélyes élőlényeket. Viszont tény: a jól megfőzött ételben nem marad fertőzőképes kórokozó. Ezért a baromfit, a húst úgy süssük, főzzük, hogy a belseje is alaposan süljön, főjön át.
Mivel nemcsak házon kívül, de otthon is nagyon sok kórokozó mikroorganizmus tapad a hajunkra, bőrünkre, ékszereinkre, mielőtt főzni kezdünk, vegyük le az ékszereket, hiszen ezek valóságos bacilusbázisok. Amellett, hogy fertőzöttek lehetnek, zavarják a hatékony tisztálkodást. Az utcai cipőtől – főleg, ha csúszva-mászva közlekedő kisgyerek van a lakásban – már a bejárati ajtó küszöbénél szabaduljunk meg. Kedvenceink (kutya, macska, madár, teknős) érintésével is veszélyes csírák kerülhetnek a kezünkre és onnan az ételbe, akkor is, ha az állat nem beteg. Akkor is mossuk meg a kezünket, ha a nyers élelmiszerek (hús, baromfi) előkészítésével végeztünk, vagy valamiért (WC-használat, pelenkázás stb.) megszakítottuk a munkát.
A mélyhűtött élelmiszert normál hűtőben engedjük ki, mert szobahőmérsékleten jobban szaporodnak a kórokozók. A hűtés csupán időlegesen nyújt védelmet a bacilusokkal szemben, hiszen nem szünteti meg, csak gátolja szaporodásukat.
A konyhai nyersanyagokat – valamint a nyersen fogyasztandó salátát, gyümölcsöt stb. – ételkészítés előtt gondosan tisztítsuk, mossuk meg. Lehetőleg külön vágódeszkát, kést használjunk nyersanyaghoz és készételhez. Ha ez nem lehetséges, az eszközöket a kétféle használat előtt gondosan mossuk el. Az ételkészítéshez használt munkafelületeket (asztalt, gyúrótáblát, vágódeszkát), eszközöket és gépeket különösen tisztán kell tartani. Minden élelmiszerdarabkát, morzsát, foltot tekintsünk ártalmas csírák hordozójaként, azaz mielőbb távolítsuk el őket. A hulladékot mindig fedett tartályban – elszállításhoz célszerűen beköthető – fóliazsákban gyűjtsük. Gyakran vigyük ki a szemetet, éjszakára ne hagyjuk a lakásban.
A főzés velejárója a mosogatás. Soha ne hagyjunk egyszerre nagyobb mennyiségű mosatlant összegyűlni, inkább folyamatosan mosogassunk. Helyes, ha mosogatás után edényeinket nem töröljük, hanem csepegtetőtálcán hagyjuk megszáradni. A mosogatáshoz használt kefét, szivacsot használat után alaposan öblítsük ki és tartsuk szárazon.
Ha idegen helyen, büfében vagyunk kénytelenek étkezni, válasszunk kevésbé romlandó ételeket. Ilyenek a sült krumpli, főtt rizs. A főzés higiénéje egész éven át fontos, de különösen nyáron időszerű téma, mert hiánya minden évben növeli az ételmérgezések veszélyét.
A konyhai élelmiszerek azonban nemcsak veszélyeket rejtenek magukban, hanem olykor a gyógyulás módját is. A szervezetbe bejutó baktériumok jobban megerősödnek, ha a vér savtartalma nagyobb. A zellerrel gyorsan és hatékonyan egyensúlyba hozható a vér sav-lúg tartalma. Ismeretes, továbbá, a fokhagyma baktériumölő hatása (a tbc-bacilusokat 1/1500 hígítású fokhagymakivonat többnyire megöli). A torma is kíméletlenül pusztítja a baktériumokat.
Ugyancsak megszívlelendő, végezetül, a brit orvosok szövetségének (BMA) ajánlása: a gyógyító kollégák jobban teszik, ha öltözőszekrényeikben hagyják nyakkendőiket. Ennek az öltözék-kiegészítőnek semmi szerepe nincs a gyógyításban, ám mivel ritkábban mosott vagy tisztított ruhadarab, nagy számban tenyészhetnek rajta a halálos kórokozók. Ezt a figyelmeztetést – legalább az otthoni étkezéskor – a magyar férfiak is megszívlelhetik.
Forrás: MTI
