A mentális betegségek 33 százalékkal nagyobb eséllyel alakulnak ki a meddőséggel küzdő nők gyermekeinél, mint azoknál, akiknél ilyen előzmény nem volt – derült ki a témában született eddigi legátfogóbb kutatásból.
A tudósok 2,4 millió, 1969 és 2006 között Dániában született gyerek adatait vizsgálták meg. Összehasonlították a meddőségi problémákkal küzdő nők gyerekeit azokkal, akiknél nem volt ilyen gond. A teljes létszám 5 százalékát, 124 ezer ilyen gyereket találtak – számolt be a The Independent online kiadása.
A Koppenhágai Egyetem Allan Jensen vezette kutatócsoportja mutatta be eredményeit a Humán Reprodukció és Embriológia Európai Társaságának éves közgyűlésén. Tudomásuk szerint az övék az eddigi legnagyobb léptékű tanulmány a termékenység és a pszichiátriai betegségek kockázata közötti kapcsolatról.
Átlagosan húsz éves perióduson át, 2009-ig elemezték az öt százalékos és a 95 százalékos csoport életútját. Azt találták, hogy pszichiátriai zavar miatt 170 ezer gyerek került kórházba és a meddőségi problémákkal küzdő nők gyerekeinél 33 százalékkal magasabb volt bármely pszichiátriai rendellenesség kockázata – közölték a tudósok.
A skizofréniának 27 százalékkal, a szorongásnak és más pszichiátriai zavaroknak 37 százalékkal, a figyelemhiányos hiperaktivitásnak 40 százalékkal, a mentális fejlődés rendellenességeinek – köztük az autizmusnak – 22 százalékkal volt nagyobb a kockázata náluk.
Azt nem tudták meghatározni, hogy a kockázat egyes meddőségi kezelésekkel állt-e kapcsolatban vagy az anya genetikai, esetleg biológiai eredetű meddőségével függött-e össze. Jensen számításai szerint a Dániában diagnosztizált összes pszichiátriai betegség 1,9 százaléka köthető az anyai meddőséghez, amely a kutató véleménye szerint „valódi kockázat, ám alacsony”.
Elmondta: a mentális betegségek kockázata és a várandósság lelki előnyei között kell mérlegelni. „Tudjuk például, hogy a pszichiátriai betegségeknek van genetikai tényezője. Ezért lehet, hogy ezekből a mentális betegségeket kódoló, károsodott génekből több fordul elő a meddőségi gondokkal küzdő nőknél, ez talán részben magyarázhatná a pszichiátriai zavarok fokozott kockázatát” – vélte Jensen.
Forrás: MTI
