Német tudósok át tudnák alakítani a SARS CoV-2, vagyis az új koronavírus elleni védőoltásokat oly módon, hogy ne okozzák többé az egyik ritka mellékhatást, a vérrögképződést.
Egy német kutatócsoport úgy véli, megtalálta, miért alakulhat ki vérrögösödés egyeseknél, akik az új koronavírus okozta Covid-19 ellen az AstraZeneca vagy a Johnson & Johnson vakcináját kapták – írta a The Guardian brit napilap online kiadása.
A kutatócsoport azt is el tudja mondani a gyártónak, hogyan lehetne olyanná alakítani a vakcinákat, hogy megelőzzék a problémát. A kulcs az adenovírus, vagyis a közönséges nátha egyik okozója, melyet arra használnak, hogy a koronavírus úgynevezett tüskefehérjéjét a szervezetbe juttassa – mondta Rolf Marschalek, a frankfurti Goethe Egyetem professzora, a kutatócsoport vezetője.
A Pfizer/BioNTech és a Moderna által fejlesztett, úgynevezett mRNS-alapú oltóanyagok nem használják ezt a szállítási módszert, és nem is kapcsolható hozzájuk a vérrögképződés mellékhatása. A probléma ritka, de nagyobb a kockázata a fiatalabb korcsoportokban, amelyeket kevésbé veszélyeztet a súlyos Covid-19 kialakulása. Az Egyesült Királyságban mintegy 33 millióan kapták az AstraZeneca oltását, 309 esetben alakult ki vérrögösödés.
A kutatócsoport egy megjelenés előtt álló, szakértők által még nem ellenőrzött tanulmányban az írta, hogy a probléma az adenovírus sejtmagba jutásakor keletkezik, nem annyira a sejtfolyadékban, ahol a vírus általában a fehérjét előállítja.
„”Az adenovírus életciklusa magában foglalja a sejtek megfertőzését, az adenovírus DNS-ének bejutását a sejtmagba, majd a gének átírását a gazdaszervezet átírási gépezete által. Itt a probléma: a vírus DNS-darabja nincs optimalizálva arra, hogy a sejtmagon belül átíródjon”” – írták.
A sejtmagban a tüskefehérje darabjai összeakadhatnak vagy széttörhetnek. Ezek mutáns fehérjerészekké válhatnak, amelyek a szervezetbe kerülnek, és igen ritkán vérrögképződést okoznak – vélik a tudósok.
Marschalek szerint a vakcinák átalakíthatók úgy, hogy a problémát elkerüljék. A Johnson & Johnson már kapcsolatba lépett a kutatócsoporttal – mondta el a Financial Timesnak.
A gyógyszergyártó „”most igyekszik optimalizálni az oltóanyagot. Adataink birtokában meg tudjuk mutatni nekik, hogyan mutáljuk ezeket a szekvenciákat, amelyek úgy kódolják a tüskefehérjét, hogy elkerüljük a nem kívánt reakciókat”” – tette hozzá.
Az AstraZenecával még nem beszéltek, ám „”nekik is elmondják, mit kell tenni, hogy a vakcina javuljon””.
Más tudósoknak azonban más elméleteik vannak, Marschalek és kutatócsoportja egyelőre hipotézist alkotott, amely más szakértők ellenőrzésére vár.
Forrás: MTI
