Csak Magyarországon évente nyolcszor annyian halnak meg a tüdőgyulladás hagyományos formáját jelentő fertőzés következtében, mint ahány áldozata van eddig a világot rémítő atípusos – coronavírus által okozott – tüdőgyulladásnak az összes, érintett országban. Előbbiről mégis ritkán hallunk, olvasunk.
– Az atípusos tüdőgyulladásról szóló híradások özönében megfeledkezünk a klasszikus tüdőgyulladásról. Vagy azt már „leírhatjuk” az életet veszélyeztető betegségek sorából? – kérdeztük Dr. Major Katalint, az egyik fővárosi tüdőgondozó vezető főorvosát.
– Sajnos, ettől még messze vagyunk. Hazánkban évente 2000 ember hal meg tüdőgyulladás következtében. A hatodik leggyakoribb haláloknak számít, a kórházakban előforduló fertőzések között pedig az első helyen áll. Tudni kell: nem egyféle betegségről van szó! Leggyakrabban a streptococcus pneumoniae, más néven pneumococcus okozza, vagy influenza-, bárányhimlő vírusok, de baktériumok és gombák is előidézhetik – hangzott a válasz.
A tüdő kis léghólyagjait és a környező szöveteket érinti a fertőzés, amelynek a tünetei nagyon hasonlók az atípusos tüdőgyulladáséhoz, noha azt vírus okozza és nem kezelhető eredményesen a szokásos, sem pedig más ismert medicinákkal. Általában megfázás, influenza vagy más légúti vírusfertőzést követően alakul ki. Legtöbbször lázzal, hidegrázással, köhögéssel, nehéz légzéssel, mellkasi fájdalommal jár. De kísérheti hányinger, étvágytalanság, izomfájdalom is.
Jobb megelőzni – akár oltással is
Fokozottan veszélyeztetettek az alkoholbetegek, a dohányosok, a cukorbetegek, a keringési rendellenességben szenvedők, a legyengült immunrendszerrel élők, a műtét utáni gyengélkedők, a gyermekek és az idősek. A baj az, hogy a bakteriális eredetű tüdőgyulladásnak közel száz okozója lehet és, ha az egyikkel szemben immunitás alakul ki valakinél, egy másikkal újrafertőződhet. Ráadásul a gyulladás folytán a tüdő egyes részei nagymértékben károsodnak.
A főorvosnő elmondta, hogy a penicillin általános elterjedése idején, az 50-es, 60-as években úgy tűnt, hogy sikerült legyőzni ezt a veszélyes kórt, de egy idő után azok a baktérium törzsek, melyek a tüdőgyulladásért felelősek ellenállókká váltak és a tüdőgyulladás újra veszélyes betegség lett. Igaz, sokféle antibiotikummal próbálkoztak azóta – és sikeresen, ennek ellenére alapvetően fontos a megelőzés. Ma már olyan védőoltás áll rendelkezésre, ami 70 százalékban véd a súlyos pneumococcus fertőzéstől. A jelenleg alkalmazott vakcina azok ellen a baktériumok ellen véd, amelyek a megbetegedések túlnyomó többségét – mintegy kilenc tizedét – okozzák.
A védőoltás elsősorban az idősek, valamint a krónikus betegségben szenvedők számára ajánlott, általában azoknak, akiknek az influenza elleni védőoltást is javasolják. Van olyan ország, ahol pneumococcus oltási stratégiát dolgoztak ki, így például Izlandban, Svédországban, Norvégiában, Ausztriában. Nálunk egy ilyen döntés azonban még várat magára.
Forrás: MTI
