A levelezőlapról Viktória-korabeli család néz le boldog mosollyal a szemlélőre, a családtagok körül borostyán. A meglehetősen jelentéktelen képnek azonban történelmi jelentősége van: a világ legelső karácsonyi üdvözlőlapjaként tartják számon. Feltalálója 178 évvel ezelőtt az angol Sir Henry Cole volt, aki ezen a levlapon akarta üdözölni egy barátját az ünnepek alkalmából. A levlaptól annyira el volt ragadtatva, hogy ezer litografált és kézzel színezett darabot rendelt belőle. A darabonkénti egy shillingért árult lap azonban a legtöbb embernek túl drága volt és a levlapok nem találtak vevőre.
Az áttörés csak akkor következett be, amikor Cole a karácsonyi üdvözlet mellett újévi jókívánságokat is nyomatott a lapokra – a költségek iránt érzékeny angolok így megtakarították a külön újévi lapot. A karácsonyi üdvözlő lap ezzel elindult világméretű diadalútjára.
A „christmas card” tömeges elterjedése 1860-ban kezdődött, amikor már színes nyomásban is készült. Egy évtizeddel később az angol postásoknak szentestéig már napi 24 órát kellett dolgozniuk, hogy megbirkózzanak a négy-ötmillió levlappal és levéllel. A német nyelvterületen ugyszíntén a múlt század előtt jelentek meg a karácsonyi lapok. Kezdetben az volt a szokás, hogy a nyomtatott szövegű lapokat kézírásos üdvözlettel, esetleg verssel toldották meg.
A karácsonyi üdvözlőlap kezdettől fogva inkább giccs, mint művészet volt. Mindmáig a legkedveltebb motívumok: aranyloknis angyalok, nagy ajándékkosorat cipelő Mikulás és csillogó szemű gyermekek a karácsonyfa alatt. Már a kezdeti időktől lehetett kapni drága kivitelű, selyempapírra nyomott, vagy összehajtható karton-levlezőlapokat. Háborús időkben acélsisakos angyalok vagy puskát kezükben tartó katonák álltak a karácsonyfa alatt – abszurd üdvözleteket tolmácsolva a béke és a szeretet ünnepe alaklmából – emlékeztet a korszellemre a dpa.
Forrás: MTI
