A magyar lakosság kétharmada túlsúlyos vagy elhízott; tízből hat ember esetében foglalkozni kell az elhízással, annak következményeivel – mondta Bedros J. Róbert, a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság (Momot) elnöke az MTI-nek.
Bedros J. Róbert az MTI-nek a helyszínen azt mondta: az igazi problémát nem is a felnőttkori, hanem a gyermekkori elhízás jelenti, s nem csupán a túlsúllyal kell foglalkozni, hanem azzal is, hogy ez felnőttkorban számos betegséget okozhat.
Kitért arra, hogy az elmúlt években ráadásul nőtt az élelmiszerek energiatartalma. Ennek kapcsán közölte: társaságuk üdvözölte a tavaly bevezetett népegészségügyi termékadót, különösen abban a tekintetben, amit az egészségügyi államtitkár is többször az új adónem legfontosabb eredményének nevezett, hogy a gyártók csökkentették termékeikben a só, a cukor, illetve más mesterséges adalékanyagok arányát.
Bedros J. Róbert kiemelte: az elhízás világszerte egyre nagyobb problémát jelent, az számos betegség, például a hipertónia, a diabétesz, illetve mozgásszervi betegségek kockázati tényezője.
A rendezvényen tartott előadásában a szervezet vezetője az elhízás szempontjából kritikus életszakaszokat vázolta fel. Mint kifejtette, az elhízás szempontjából az első „veszélyt” az jelenti, hogy a szülők milyen genetikai állománnyal rendelkeznek. Továbbá több vizsgálat azt is igazolta, hogy az alacsonyabb súllyal született gyerekek felnőttkorukban nagyobb arányban híztak el.
A társaság elnöke arra is kitért, hogy az utóbbi időben egyre több az elhízott gyermek. A gyerekek többet néznek televíziót, kevesebbet sportolnak, passzív életmódot folytatnak. Ezzel együtt többet nassolnak, sokat járnak gyorsétterembe, továbbá az utóbbi időben ugrásszerűen nőtt a körükben az ízesített, cukrozott üdítők fogyasztása is.
Közlése szerint „veszélyes” életszakasznak számít a pubertáskor, valamint a menopausa időszaka is, de napjainkban egyre nagyobb az időskori elhízás aránya is. Ezek mellett a házasság és a terhesség is kockázati tényezőnek számít. Utóbbi kapcsán Bedros J. Róbert kiemelte: tévhit, hogy a terhesség idején kétszer annyit kell enni, hogy egészséges legyen a gyermek; egy normál terhesség esetén 12-17 kilogramm súlygyarapodást lehet optimálisnak nevezni. Ráadásul az anya túlzott elhízása esetén gyermeke is nagyobb eséllyel lesz túlsúlyos – tette hozzá.
Pados Gyula, a Momot főtitkára az elhízás diétás kezeléséről beszélt, ismertette diétás irányelveiket. Mint kiemelte, a testsúlycsökkenéshez az elsődleges a kalóriabevitel csökkentése, de az elfogyasztott ételek tápanyag-összetétele is fontos. Tájékoztatása szerint a fogyáshoz napi 1200-1500 kalória ajánlott. A napi étrend maximum 45 százaléka legyen szénhidrát, 25 százaléka fehérje, 30 százaléka zsír, továbbá naponta 30 gramm rostbevitel szükséges. Ezzel a módszerrel elérhető az optimálisnak tekinthető heti fél kilogrammos fogyás.
Halmy László, a Magyar Elhízástudományi Társaság elnöke az elhízásról mint világjárványról beszélt. Véleménye szerint az elhízás előfordulásának növekvő trendjét csak társadalmi összefogással lehet megállítani. E nélkül 2050-re az elhízottak száma a világon elérheti a 2,5 milliárdot is – hangsúlyozta.
Egy kérdésre válaszolva azt mondta: tévhit az „úgy reggelizzünk, mint egy király” elv hasznossága, ehelyett – különösen a szénhidrátfogyasztás szempontjából – „az úgy reggelizzünk, mint egy koldus” elvet ajánlja.
Forrás: MTI
