Az európai szívbetegek infarktus után vagy koszorúérműtétet, koszorúértágítást követően mind több gyógyszert szednek, de jelentős hányaduk továbbra sem hajlandó azokra az életmódi változtatásokra, melyek csökkenthetnék további szív- és érrendszeri kockázatukat. A 22 európai országban végzett fölmérés eredményeit a világ egyik legrégibb orvosi hetilapja, az angol Lancet közölte.
A szívgyógyászok Európában is igyekeznek a koszorúérbetegséget, a magas vérnyomással szoros kapcsolatban lévő agyi katasztrófákat megelőzni. A múlt század végén szervezték az EUROASPIRE programot, melyben először kilenc ország vett részt, közöttük Magyarország is.
Az EUROASPIRE eddig három, nagy vizsgálatban gyűjtött adatokat a szívbetegségek előfordulási gyakoriságáról, a kockázati tényezők helyzetéről és a betegek kezelési formáiról kontinensünkön. Az első vizsgálat 1995-96-ban történt, a következőt 2000-ben fejezték be, végül a 2006-2007-ben végzett mérések eredeményeinek ismertetése jelent meg. Az egymást követő vizsgálatok egyik célja éppen az volt, hogy megmutassa az európai szívbetegek kockázati tényezőit és azt a remélt változást, ahogyan az elmúlt évek alatt ezeknek a rizikófaktoroknak a gyakorisága csökkent.
A most nyilvánosságra hozott adatokról David Wood és munkacsoportja úgy nyilatkozott, hogy „az eredmények kiábrándítóak”. Miközben a szív- és érbetegségek kezelésére használt gyógyszerekből mind több fogy, a betegek életvitele nem javul megfelelően, sőt a kockázati tényezők előfordulása nem csökken értékelhetően, legfeljebb átalakul.
A kutatók kiemelik, hogy a három vizsgálat között eltelt 12 évben a lezajlott infarktus vagy szívműtét, koszorúértágítás után továbbra is dohányzó betegek aránya lényegében nem változott. A szívbetegek 20 százaléka a betegség bekövetkezése után is tovább szívta a cigarettát az első vizsgálat időszakában, a második fölmérésnél ez 21 százalékra tovább nőtt, jelenleg pedig 18 százalék.
A dohányzással kapcsolatos újabb rossz hír, hogy az 50 évesnél fiatalabb, cigarettázó hölgyek aránya tovább növekedett. Ami mind a hölgyek, mind az urak körében még kifejezettebben nőtt, az a súlytöbblet gyakorisága. Kövérnek az első vizsgálatkor az európai szívbetegek 25 százaléka minősült, ez az EUROASPIRE II vizsgálati alanyai körében 32,5 százalék volt, most pedig még riasztóbb a kövérség: 38 százalék.
A helyzet a többi kockázati tényező területén sem jobb. Az EUROASPIRE I. statisztikájában a vizsgáltak 17,4 százaléka volt cukorbeteg. A következő fölmérésben ez 20,1 százalékra növekedett, a cukorbetegek aránya most pedig még nagyobb mértékben fokozódott, elérve a 28 százalékot. Ám ahol a korszerű gyógyszeres kezelés az utóbbi években sokat fejlődött, nem ilyen rossz az arány. A magas vérnyomás előfordulása ezeknél a betegeknél 60 százalék körül volt 12 esztendővel ezelőtt és ugyanennyi ma is, – igaz, a betegcsoport sokkal több vérnyomáscsökkentő gyógyszert kap.
A munkacsoport az adatokat nyolc európai országban gyűjtötte: Cseh Köztársaság, Finnország, Franciaország, Hollandia, Magyarország, Németország, Olaszország, Szlovénia. Az európai szívbetegek között némi javulás csak a vérkoleszterin szintjének alakulásában volt észlelhető.
A „rossz” koleszterin, az LDL-koleszterin értéke 1996-ban a betegek 94,5 százalékában volt kórosan emelkedett. Ez az érték a második tanulmány idején 76,7 százaléknak bizonyult. Most kóros vérkoleszterin szintet a betegek 46,2 százalékában mértek. Ez a csökkenés biztatónak tűnik. A kutatók viszont hangsúlyozzák, hogy ez aligha a kedvezőbb táplálkozás, életvitel eredménye mindez, hiszen tény az is, hogy az utóbbi 12 évben a koleszterincsökkentő gyógyszerek forgalma a hétszeresére növekedett.
Norvég szakemberek, Mette Brekke és Björn Gjelsvik szerkesztőségi közleménye szerint az orvosoknak lényegesen több időt kellene fordítani arra, hogy elmagyarázzák betegeiknek: az egészségesebb életvitel elsajátítása létfontosságú Ha sikerül ilyen, gyógyszerektől független, életmódi lépésekkel csökkenteni a kockázati tényezőket, a gyógyszerfogyasztás mérsékelhető, ezáltal nem csak a kezelési költség lesz kisebb, de a medicinák esetleges mellékhatása is ritkábban jelentkezhet.
Mindebben fontos szerepe volna politikai döntéshozóknak is. Az egészséges ennivalók, zöldségek és gyümölcsök árának csökkentése, az ilyen élelmiszerek adójának eltörlése útján kedvezően befolyásolja a táplálkozást – ezt sok ország tapasztalatai igazolják. Szükség van kerékpárutak kiépítésére és általában a rendszeres testmozgás elősegítésére. Az állandóan ülő életmód helyett a naponta fél-egy órányi mozgás bármilyen formában hasznos.
Forrás: MTI
