2022. május 22. vasárnap
More

    Fogápolás és a szívbetegségek

    A rossz fogazat, vérző fogíny és a szájápolás elmulasztása végső soron szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához vezethet – derült ki egy brit-ír kutatásnak hála.

    A Bristol University és a dublini Royal College of Surgeons of Ireland mikrobiológusai szerint azok a személyek, akik nem fordítanak kellő figyelmet a szájhigiéniára előbb vagy utóbb – de egészen biztosan – vérző fogínyre tesznek szert. Utóbbi állapot viszont a szájüregben található mintegy 700 féle kórokozónak biztosít bejutást a véráramba. Végső soron a rossz fogak növelik a szívroham veszélyét – olvasható a Physorg.com című tudományos hírportálon.

    “A szájüreg feltehetően az emberi szervezet legszennyezettebb helye” – mutatott rá Steve Kerrigan, a Royal College of Surgeons kutatója. Magyarázata szerint a vérző fogíny tulajdonképpen nyitott véredényeket jelent a szájüregben, amelyek a véráramba való bejutást biztosítják a baktériumoknak. Az erekben a kórokozók a véralvadásért felelős trombocitákkal találkoznak. A vérlemezkéket “megszálló” baktériumok összetapadásra bírják a trombocitákat, s az így keletkező vérrögök részlegesen blokkolják az ereket, fokozva a szívroham veszélyét.

    Az ilyen jellegű megbetegedés egyetlen hatékony terápiája az agresszív antibiotikumos kúra lehetne, ez viszont növeli a gyógyszerrezisztens baktériumtörzsek kialakulásának veszélyét, így az ötletet hamar elvetették.

    “A kardiovaszkuláris betegségek az első számú gyilkosnak számítanak a nyugati világban. Az olyan szájüregi baktériumok, mint a Streptococcus gordonii és a Streptococcus sanquinis általánosan fertőző ágensnek bizonyultak, mi pedig most azt ismertük fel, hogy ezek a bakteriális infekciók a szívbetegségek szempontjából önálló kockázati tényezőnek számítanak. Ezt azt jelenti, hogy függetlenül attól mennyire egészséges, fitt és karcsú valaki, ha rossz a fogazata, veszélyeztetett, hiszen esetében magasabb a szívroham kockázata” – hangsúlyozta Howard Jenkinson, a Bristol University professzora.

    A bristoli kutatók azt is vizsgálták, hogy miként lépnek a baktériumok kölcsönhatásba a vérlemezkékkel.

    “Kísérleteink során a szív- és érrendszerben lévő nyomást hoztuk létre: e módszer révén ki tudtuk mutatni, hogy a baktérium különböző mechanizmusok révén kényszeríti összetapadásra a vérlemezkéket, amelyek teljesen “beburkolják” a kórokozót. Ez a burok megvédi a baktériumokat az elpusztításukra hivatott immunsejtektől, ahogy az antibiotikumok hatásától is” – ecsetelte Jenkinson professzor.

    Ez a vizsgálat megmagyarázza, hogy miért bizonyulnak időnként hatástalannak az antibiotikumok a fertőzéses eredetű szívbetegségek kezelésében, s egyben rámutatnak az új gyógyszerek kifejlesztésének szükségességére.

    Forrás: MTI

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    NE HAGYD KI!