A hazai felnőtt lakosság 40 százaléka túlsúlyos és mintegy ötöde elhízott, az arány évről-évre romlik. A folyamat megállítására, sőt visszafordítására azonban – a gyógyszeres terápia segítségével – van mód – hangzott el egy csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón.
A túlsúly és az elhízás egészségügyi következményei számos szervrendszert érintenek és sok betegség kialakulásában játszanak szerepet, így az agyvérzés, a magas vérnyomás, a szívkoszorúér-betegség, a trombózis, az embólia, a nemi működési zavarok, az ízületi betegségek, a köszvény, a csökkent immunitás kialakulásában.
Az elhízás a keringési betegségek közismert kockázati tényezője. A jelentős súlytöbblet nyomán nő a szívizom oxigénigénye, a keringő nagyobb vérmennyiség miatt gyakoribb lehet a veszélyes ritmuszavar. Fokozódik a trombóziskészség. Elhízás során kimutathatók az érfalban lévő meszes plakkok sérülékenységére utaló gyulladásos jelek, vagyis nagyobb a hirtelen kialakuló érelzáródás kockázata. Közvetett úton is felelhet a súlytöbblet a koszorúér-megbetegedésért, a szívinfarktusért, mivel magas vérnyomásra, cukorbetegségre, zsíranyagcsere eltérésekre hajlamosít, és (hamis kifogásként) magyarázatul szolgál a mozgásszegény életmódra.
Az elmúlt évtizedben az elhízott felnőttek száma jelentősen (10-15 százalékkal) növekedett mind az Európai Unióban, mind Magyarországon – közölte dr. Halmy László, a Magyar Elhízástudományi Társaság elnöke. A dohányzó elhízott beteg halálozási esélye kétszerese, mint a „pusztán” kövér betegé. A súlyprobléma rendezésére hatékony eszköz lehet a gyógyszeres kezelés.
A vényköteles készítmény kettős hatású: növeli az étkezést követő teltségérzést, ezáltal csökkenti a kalóriabevitelt, ugyanakkor fokozza a termogenezist, ami összességében a testsúly csökkenéséhez vezet. A fogyasztószer szedése megkönnyíti a testsúlycsökkentő program elkezdését, hiszen hamarabb mutatkoznak a sikerek, valamint segít a javasolt tartós életmódváltásban – ami a hosszú távú súlymegtartás kulcsa -, és hatásos a gyakran kialakuló jojó-effektus kialakulásának megelőzésében. (A fogyókúra befejezését követően ugyanis a leadott kilók gyakran újra visszajönnek, vagy még továbbiakkal gyarapodnak).
A 80 országban forgalmazott készítményt Magyarországon 1999-be vezették be, világszerte eddig 19 millió fogyni vágyó szedte. Száznál több klinikai esettanulmány igazolja eredményességét – 9 ezer (köztük magyar) szívbeteg bevonásával jelenleg is folyik egy vizsgálat, részeredményeit 2007 tavaszán teszik közzé.
A fogyás, illetve súlycsökkentés hosszú távú sikeréhez elengedhetetlen a helyes táplálkozás és a testmozgás, de mindenekelőtt belső indíttatásra, elhatározásra van szükség, hogy megfogalmazódjon az igény az életmódváltásra – hangsúlyozta dr. Pados Gyula lipidológus.
A szervezet energiaegyensúlyának megbomlása következtében elhízott emberek számára – 30 vagy ennél nagyobb testtömeg-index (BMI, azaz Body Mass index) esetén – a testsúlycsökkentő és fenntartó kezelés kiegészítéseként ajánlott lehet a gyógyszeres terápia. Ha a kövérséggel kapcsolatos rizikófaktorok – például a II. típusú diabetesz vagy a vérzsírértékek eltérése (diszlipidémia)- is fennállnak, a túlsúlyos felnőttek esetén (27-es BMI, vagy magasabb értékeknél) szintén ajánlatos a terápia, mondják a szakemberek. A gyógyszeres kezelés megkezdéséhez orvosi vizsgálatra, illetve folyamatos felügyeletre van szükség.
Az Országos Epidemiológiai Központ által végzett Országos Lakossági Egészségfelmérés (OLEF 2003) gyorsjelentésben az elhízással és annak hazai gyakoriságával kapcsolatosan fogalmazták meg álláspontjukat a szakemberek.
A dohányzás és az alkoholizmus után az elhízás a harmadik legfontosabb – betegséghez és halálozáshoz vezető – elkerülhető ok, ami az elmúlt évtizedekben egyre meredekebben emelkedő tendenciát mutat a fejlett országokban. A napi egy doboz cigaretta elhagyása esetén 16 nap alatt volna megtakarítható a havi testsúlycsökkentő gyógyszer ára, a napi két üveg (minőségi) sör fogyasztását elhagyók pedig 30 nap alatt „kereshetik meg” a gyógyszeres kezelés árát.
Az elhízás a XXI. század legkomolyabb kihívása lett, súlyos közegészségügyi problémaként jelentős gazdasági terhet róva mind az egészségügyi, mind a szociális ellátásra. Egyes becslések szerint 2020-ra, 2030-ra a felnőtt lakosság döntő része túlsúlyos vagy elhízott lesz – hangzott el a gyógyszeres terápia előnyeiről szóló sajtótájékoztatón.
Forrás: MTI
