A szívelégtelenség az egyik legsúlyosabb betegség. Kezdeti tüneteiről, korai felismeréséről ír a tévé-doktor és a megelőzés érdekében életviteli tanácsokat ad.
A vérkeringés „motorja”, a szervezet számára friss, oxigéndús vért szállító, életfontosságú szerv a szív. Egészséges esetben tökéletesen biztosítja az egész szervezet vérellátását nem csak nyugalmi, hanem sokszor igen erős fizikai aktivitás esetén is.
A szív elégtelen működése során nem megfelelően pumpálja a vért, így az egyes szervek vérellátása gyengül, és időnként folyadék-visszatartás alakul ki a tüdőben és más szervekben. A beteg általános gyengeséget, nehéz légzést észlel, és a test különböző helyein vizenyők alakulnak ki.
Jellegzetes tünetek
Szívelégtelenséget okozhat a koszorúerek betegsége, a szívet ellátó verőerek szűkülete, meszesedése, amely a szívizom tartós károsodását eredményezheti. A tartósan fennálló és elégtelenül, rosszul vagy egyáltalán nem kezelt magas vérnyomás szintén szívelégtelenséghez vezethet. A szívbillentyűk betegségei (szűkület, merevség, tágulat) megváltoztatják a vér áramlását, megnövelik a szívizom tömegét, kamrai tágulatot, és ezáltal az izomerő csökkenését okozzák. Kevesen tudják, és még kevesebben hiszik el, hogy a túlzott alkoholfogyasztás egy idő után szívelégtelenséget okozhat. Végül a szív elégtelenségét okozzák a veleszületett szívbetegségek (például nyitott sövény a kamrák között, a szívbillentyűk ártalmai, stb.)is.
Fontos, hogy ismerjük a szívelégtelenség tüneteit, mert az időben felfedezett betegség sokkal jobban kezelhető. Ez az állapot kialakulhat hirtelen, de a fokozatos kifejlődés is gyakori. Elégtelenné válhat a jobb- vagy balszív működése, de gyakran látunk mindkét szívfél-elégtelenséget is.
Az első és igen gyakori tünet a munkavégzéskor jelentkező nehéz légzés. Máskor az éjszakai, hajnali órákban, vízszintes testhelyzetben érzi ezt a beteg. A fáradékonyság, gyengeség, ájulás-érzés is a betegség kialakulásának elején kezdődik. A betegek gyakran éreznek gyors vagy rendszertelen szívműködést. Az éjszakai köhögés, tüsszögés sem ritka jelenség. Érdekes módon nő a testsúly: a folyadék visszatartás következtében megdagadnak a lábak, a has körfogata megnő. Az általános tünetek közül a gyengeségen túl jellemző a koncentráló képesség csökkenése és a figyelmetlenség, valamint az alvás zavara.
Az öngyógyszerezés tilos!
A szívelégtelenség gyógykezelése szigorúan orvosi feladat, mindenfajta öngyógyszerezés káros. A beteg akkor segíti saját gyógyulását, ha pontosan betartja orvosa utasításait, és pontosan szedi a gyógyszereket. Ezen túl ajánlatos a dohányzás abbahagyása, és a túlzott alkoholfogyasztás korlátozása. Az étkezés legyen tápláló és sóban szegény. A testmozgás általában kívánatos, de ezt is csak orvosi felügyelet mellett szabad elkezdeni.
Mint minden betegségről, így a szívelégtelenségről is elmondhatjuk, hogy könnyebb megelőzni, mint gyógykezelni. Kétségtelen, hogy a mai modern gyógyszerek, vízhajtók korában biztatóbbak az eredmények, de a szív, a keringés elégtelenségét mindenképpen el kell kerülni. Tudjuk, hogy a koszorúerek meszesedését elősegíti a magas vérnyomás, a kövérség, a koleszterinben dús, zsíros ételek fogyasztása, a dohányzás, a mozgásszegény életmód, a stressz. Mindezeket kellő önfegyelemmel elkerülhetjük. Változtassunk tehát életmódunkon, hiszen ezzel nagy lépést teszünk a későbbi, akkor már orvosaink szaktudásán múló, súlyos állapotok elkerüléséért!
Forrás: MTI
