Lehet, hogy át kell gondolnia a tudománynak az élet eredetéről alkotott eddigi elképzelését, amely szerint az első sejtszerű alakzatok a tengervízben fejlődtek ki. A kémiai körülmények ugyanis arra utalnak, hogy az első sejtek inkább egy őskori pocsolyában jöttek létre.
A németországi Osnabrücki Egyetem kutatói arról számolnak be az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, hogy az élet kialakulásához ideális feltételek adódtak a kis szárazföldi víztestekben, amelyek a Föld mélyéről felszálló vízgő lecsapódásából keletkeztek.
Armen Mulkidjanian, az egyetem biofizikusa amerikai és orosz kollégáival elemezte az első sejtek lehetséges anyagcseréjét. A sejteknek ezek szerint viszonylag sok cinkre, mangánra és foszforra volt szükségük, valamint a kálium nátriumhoz képest magas arányára. Ezért az ősleves inkább geotermikus forrásokra hasonlíthatott, amilyenek ma is megtalálhatóak például a Yellowstone Nemzeti Parkban, mint tengerfjordokra – írja a Der Spiegel című német lap internetes kiadása (www.spiegel.de).
A kutatók először 60, minden mai sejtes élőlényben előforduló gént vizsgáltak meg. Ezek ugyanis a közös ősben is megtalálhatóak voltak. A gének alapján sikerült meghatározni az őssejt néhány fehérjéjét, és azokból annak négymilliárd évvel ezelőtti anyagcseréjére következtetni. A kutatók szerint a sejtek keletkezéséhez szükséges kémiai elemek az óceánban soha nem léteztek megfelelő arányban.
Akkoriban a Föld vulkánokban bővelkedett, a légkör pedig a mai Vénuszéra vagy Marséra hasonlított. E körülmények mellett a vulkáni folyamatoknak köszönhetően gőzök és gázok jutottak a Föld belsejéből a felszínre, és lehűlésükkor őspocsolyák képződtek. Az élő sejtek kialakulásához szükséges kezdőlöketet a katalizátorként ható ásványi anyagok adhatták.
A kémiai folyamatok számára a száraz szakaszok éppoly fontosak voltak, ezért az első életformák minden valószínűség szerint kis szárazföldi pocsolyákban keletkeztek, és nem az óceánban vagy annak szélén. A tenger csak később népesedett be.
Forrás: MTI
