2022. május 23. hétfő
More

    Jó éjszakai alvás

    Korábbi kutatásokból tudjuk, hogy az alváshiány összefügg a kognitív hanyatlással. Például egy tanulmány kimutatta, hogy azoknál az embereknél, akik alvászavarokról, például álmatlanságról vagy túlzott nappali álmosságról számoltak be, nagyobb a demencia kialakulásának kockázata, mint azoknál, akik nem. Más kutatások kimutatták, hogy a rövid alvási idővel rendelkező emberek agyában magasabb a béta-amiloid szintje – ez általában az Alzheimer-kórban szenvedők agyában található meg.

    A kutatók nem tudják biztosan, hogy az alváshiány miért kapcsolódik a kognitív hanyatláshoz. Az egyik elmélet szerint az alvás segít agyunkban kiüríteni a napközben felhalmozódó káros fehérjéket. E fehérjék némelyike ​​– mint például a béta-amiloid és a tau – úgy gondolják, hogy demenciát okoznak. Tehát az alvás zavarása megzavarhatja agyunk azon képességét, hogy megszabaduljon ezektől. Kísérleti bizonyítékok is alátámasztják ezt – azt mutatják, hogy akár egyetlen éjszakai alvásmegvonás is átmenetileg megnöveli a béta-amiloid szintjét az egészséges emberek agyában.

    De kevésbé világos, hogy a hosszú alvás miért kapcsolódik a kognitív hanyatláshoz. Korábbi tanulmányok is összefüggést találtak a túlzott alvás és a kognitív teljesítmény között, de a legtöbben arra hagyatkoztak, hogy a résztvevők maguk jelentették be, mennyi ideig alszanak éjszaka – ami azt jelenti, hogy az adatok kevésbé pontosak, mintha EEG-vel mérnék az agyi aktivitást. Ez az új tanulmány ezért súlyt ad az ilyen megállapításoknak.

    A tanulmány eredményeiben az a meglepő, hogy az alvás optimális időtartama sokkal rövidebb, mint a korábbi tanulmányok problematikusnak bizonyult. A tanulmány kimutatta, hogy a 6,5 ​​óránál hosszabb alvás idővel kognitív hanyatlással jár – ez alacsony, ha figyelembe vesszük, hogy az idősebb felnőtteknek hét és nyolc óra közötti alvás javasolt minden éjszaka.

    Előfordulhat, hogy nem feltétlenül az alvás hossza számít, hanem az alvás minősége, ha a demencia kialakulásának kockázatáról van szó. Például ez a tanulmány azt is kimutatta, hogy a kevesebb „lassú hullámú” alvás – a helyreállító alvás – különösen befolyásolta a kognitív károsodást.

    Azt sem tudjuk megmondani ebből a tanulmányból, hogy a hosszú alvási időtartamok egymástól függetlenül megjósolhatják-e a kognitív hanyatlást. Lényegében nem zárhatjuk ki, hogy azoknál a résztvevőknél, akik minden éjjel 6,5 óránál tovább aludtak, esetleg már nem voltak olyan agyi elváltozásokkal kapcsolatos kognitív problémáik, amelyek demenciára utalnak, és amelyeket a tesztek nem vettek észre. És bár a kutatók óvatosan alkalmazkodtak a demenciával kapcsolatos tényezőkhöz, a hosszabb alvóknak más, már meglévő állapotai is lehetnek, amelyek hozzájárulhattak kognitív hanyatlásukhoz, amelyeket nem vettek figyelembe. Ez magában foglalhatja például a rossz egészségi állapotot, a társadalmi-gazdasági állapotot vagy a fizikai aktivitás szintjét. Mindezek a tényezők együtt magyarázatot adhatnak arra, hogy a hosszabb alvás miért volt összefüggésben a kognitív hanyatlással.

    Számos tényező befolyásolhatja alvásunk minőségét és azt, hogy tapasztalunk-e kognitív hanyatlást. Noha bizonyos tényezőket nem lehet megelőzni (például a genetikai hajlamot), a jó éjszakai alvás mellett számos dolgot tehetünk, hogy csökkentsük a demencia kialakulásának valószínűségét – ilyen például az edzés és az egészséges táplálkozás. De bár a tanulmány kutatói azt sugallják, hogy létezik egy optimális alvásidő – 4,5 és 6,5 óra között minden éjszaka –, az alkalmankénti hétvégi fekvés nem valószínű, hogy károsítaná az agyát.

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    NE HAGYD KI!